Salvador Dalí, a szürrealizmus kiemelkedő alakja, 117 éve, ezen a napon született. Jöjjön néhány érdekesség rendhagyó személyiségéről és különleges művészi pályájáról.
Salvador Dalí édesapját és bátyját is ugyanígy hívták, mint őt. Dalí bátyja ugyanis alig kilenc hónappal a művész születése előtt halt meg. Amikor a festőművész ötéves volt, szülei elvitték bátyja sírjához, és elmondták neki, hogy testvére reinkarnációja. Dalí maga is hitt ebben, elhunyt testvérét „önmagam első változatának” nevezte. Idősebb testvére Dalí későbbi munkájában is kiemelkedő jelentőséget kapott, róla mintázta például 1963-ban Halott testvérem portréját.
Dalí legkorábbi ismert festménye 1910-ben készült, mindössze 6 éves korában. Figueres tája címet viseli és Katalónia egyik városának, Figueres buja zöld dombjait és hegyvidékét ábrázolja. A lenyűgöző darab az ikonikus művész hihetetlen tehetségét már ilyen fiatalon megmutatta. A kép most a floridai Szentpétervár Salvador Dalí Múzeumban lóg.
Dalí-t lázadó természete miatt, kizárták a művészeti iskolából – nem is egyszer, hanem kétszer. A madridi Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányai során különc viselkedéséről és öltözködéséről volt ismert, egy 19. századi brit dandy karakterét mutatta. Sajnos Dalí soha nem végezte el az iskolát. Első kiutasítása 1923-ban történt, egy diák tiltakozásban játszott szerepe miatt. Miután visszatért az iskolába, közvetlenül az utolsó vizsga előtt, 1926-ban szembesült a második kizárással.
1942-ben Salvador Dalí titkos élete című önéletrajzában azt írta, hogy azért zárták ki, mert nem ment be szóbeli vizsgáira. – Végtelenül intelligensebb vagyok, mint ez a három professzor, és ezért nem vagyok hajlandó levizsgázni előttük. Túl jól ismerem ezt a témát.” A kiutasítás azonban nem vetette őt vissza semmiben, ugyanabban az évben Párizsba utazott és találkozott bálványával, Pablo Picassóval.
Dalí és Picasso
Kreativitásának ösztönzése érdekében Dalí az 1930-as évek elején kifejlesztett egy úgynevezett paranoiakritikus módszert. Ez lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen a tudatalattijához, és jelentősen hozzájárult a szürrealista mozgalomhoz. Az egyik módja annak, hogy ebben az álomszerű állapotban tartsa magát, jelentette egy egy adott tárgyra való fókuszálást, amíg az egy másik formává nem változott, és egyfajta hallucinációt váltott ki.
Bár Dalí-t a szürrealista mozgalom kulcsfigurájának tartják, a csoport nem örült annak, hogy karrierje elején csatlakozott hozzájuk. A csoportban ugyanis sokan kommunisták voltak, és nem örültek Dalí fasiszta népszerűségének, a művész ugyanis elbűvölte Hitlert, amelyet a szürrealisták nyugtalanítónak találtak. Egyszer azt mondta: „Gyakran álmodtam Hitlerről, ahogy más férfiak is nőkről álmodtak”, sőt, odáig is eljutott, hogy Hitlert is bevonta a művébe. Ide tartozik az 1958-as Hitler arcának metamorfózisa holdfényes tájba kísérettel, ahol a náci vezető portréja tájba rejtőzik. Több, mint húsz évvel korábban, 1934-ben, André Breton értekezletet hívott össze, hogy megpróbálja kizárni Dalí-t a szürrealista csoportból, ám Dalí-t ez nem zavarta, sőt, állítólag még Francisco Franco spanyol diktátorral is találkozott.
Elena Ivanovna Diakonova, más néven Gala, tíz évvel idősebb volt Dalínál, és a szürrealista költő, Paul Éluard felesége volt. 1929-ben találkoztak és rendkívül rövid idő alatt szenvedélyes szerelmi kapcsolat alakult ki köztük, Gala végül elvált Éluard-tól. Gala és Dalí 1934-ben polgári ceremónián házasodott össze, annak ellenére, hogy Dalí családját nyugtalanította, hogy egy idősebb, orosz, elvált nőt vett feleségül. Ám Galanak döntő szerepe volt a művész karrierjében, üzleti menedzsere és múzsája lett.
Az 1950-es évekre Gala számos házasságon kívüli szerelmi kapcsolaton volt túl, de állította, hogy Dalí ösztönözte erre. 1969-ben, amikor Dalí megvásárolta neki Púbol egy katalán kastélyát, megállapodtak, hogy csak írásbeli meghívással látogathatja meg ott. Életük során kétségtelenül igen intenzív kapcsolatuk volt. Azt írta Dalí: „Csiszolom Gálát, hogy ragyogjon, minél boldogabbá tegyem, jobban törődjek vele, mint magammal, mert nélküle mindennek vége lesz.”
Gala és Dalí
1946-ban Salvador Dalí és a Disney tervezője, John Hench egy animációs filmen dolgozott együtt, Destino címmel. Dalí 22 olajfestményt és számtalan rajzot készített, amelyeket Hench aztán filmes forgatókönyvekké változtatott. Mindössze 8 hónap múlva a munka pénzügyi okok miatt leállt, és a film befejezetlen maradt, s csak egy 15 másodperces bemutatótekercs készült el. 1999-ben Walt Disney unokaöccse és a The Walt Disney Company ügyvezetője, Roy E. Disney úgy döntött, hogy újraélesztik a Destino produkcióját. A kész, 6 perces rövidfilm 2003-ban jelent meg, és egy balerina történetét meséli el egy a sivatagban tett szürreális utazáson keresztül.
Dalínak nem okozott problémát, hogy kereskedelemben használt képeket, logókat tervezzen. Ő tervezte a Gap hirdetéseit, sőt, 1968-ban még a Lanvin csokoládék reklámfilmjében is megjelent.
André Breton, a szürrealizmus atyja az „Avida Dollars” vagy „dollárokra vágyó” becenevet adott neki. Grafikai tervezései egyik legmaradandóbb munkája a Chupa Chups logó. Dalí 1969-ben tervezte meg a spanyol nyalóka márka logóját, amelyet ma is használnak.
forrás: Jessica Stewart https://mymodernmet.com/salvador-dali-facts/
