Egy újonnan felfedezett, eredeti Mozart-kéziratot bocsátanak aukcióra Berlinben, amelynek zenetörténeti jelentősége, hogy tisztázza két mű keletkezési idejét. A kézirat becsértéke több mint 50 millió forint.
A kottalap egyik oldalára két zenekari tánc teljes elsőhegedű-szólamát, a hátoldalra pedig három feljegyzést írt Mozart egy adott koncerthez kapcsolódóan. 1783. március 23-án a bécsi Burgtheaterben vezényelt a zeneszerző, ahol maga II. József császár is jelen volt. A kottalap hátoldalára a koncerten elhangzó művekről, a sorrendről és a fellépőkről írt jegyzetet Mozart.
A kézirat egy német magángyűjteményben volt a 19. század közepe óta. Felbukkanása azért is jelentős, mert segítségével fény derült a két tánctétel valódi keletkezése idejére – eddig ugyanis későbbi időpontra datálták őket. Az árverési tételt 140 ezer euróra, vagyis több mint 50 millió forintra becsülik.
A színházat eredetileg bálteremnek építették, a Hofburg alsó kertjében, 1540-ben, I. Ferdinánd császár idején. 1741-ben Mária Terézia engedélyezte, hogy az épületet színházzá alakítsák át. 1748-ban megnyílt a Theater nächst der Burg – a színház neve tehát innen ered, a Hofburgra utal. Az eredeti színház nézőtere fából készült. A császári család a Hofburgból egy föld alatti járaton keresztül egyenesen a színházba juthatott. A Michaelerplatzon található létesítményben többek között Christoph Willibald Gluck, Ludwig van Beethoven és Wolfgang Amadeus Mozart műveit játszották. Itt mutatták meg először Mozart Szöktetés a szerájból című daljátékát. Az első nem zenei jellegű bemutatók Franz Grillparzer darabjainak ősbemutatói voltak. 1776-ban II. József külön színházrendeletet hozott, melyben megszabta, milyen darabokat játszhatnak a színházban. 1794-től a színház a k.k. Hoftheater nächst der Burg (Bécsi császári és királyi udvari színház a Vár mellett) nevet viselte.
