A nyugat-sussexi Poor Clares of Arundel zárda apácái egy közel 1200 éves történelmi hagyományt élesztettek fel egy különleges zenei projekttel, amely a gregorián éneket hozza vissza a modern világba.
A közösséget 1253-ban Assisi Szent Klára (1194 – 1253) alapította. Gabriel nővér a Guardian brit napilapnak elmondta, a járvány nem érintette a mindennapi életüket, de azt nagyon sajnálják, hogy nem fogadhatnak látogatókat. Tavaly fejezték be új lemezük, a Light for the World (Fényességet a világnak) rögzítését, amely 2020 október közepén jelent meg a Decca lemezkiadónál.
A Poor Clares apácái hosszú, barna ruhát, bézs színű leplet és szandált viselnek, rendszeresen meditálnak. Sokan keresték őket, tanácsot kérve, hogy a karantén idején hogyan küzdjenek meg a megváltozott körülmények okozta nehézségekkel. A nővérek mindig azt tanácsolják: „Figyeljünk a rendszerességre, írjunk napirendet.” A zene része a nővérek mindennapi életének, ezért összeköttetésbe léptek James Morgannal, aki Haywards Heath-ben él és a Brighton Fesztivál kórusának karnagya, egyúttal zenei producer, azért, hogy létrejöhessen egy album. A zárda huszonhárom lakójának egy kérése volt a lemezkiadó felé: hogy mindenki énekelhessen közülük a felvételen, aki akar.
A lemez, amelyet eredetileg csak a maguk kedvéért készítettek a rend tagjai, hatalmas siker lett: két brit klasszikus zenei lista (a Classical Artist Album Chart és a Classical Specialist Album Chart) élére is felkúszott. A lemezen egyébként hallható az Ave Maria, a 27. zsoltár és az In Paradisum is. „Nem azért készítettük az albumot, hogy hírnévre tegyünk szert – mondta Gabriel nővér. – Szeretnénk, ha az emberek megismernék az életünk lényegét, amiben hiszünk és ami örömet jelent nekünk.”
A 45 apácából álló közösség elvonultan él a dél-franciaországi Aix-en Provence közelében, a Jouques-i Notre-Dame de Fidélité apátságban. John Anderson amerikai zenész három éven keresztül minden nap rögzítette a rend mindennapi szertartásait. Mikrofonokat telepített az apátság kápolnájába, a nap végén pedig, feltöltötte az aznapi hanganyagot egy SD-kártyára. Az apácák minden alkalommal megnyomták a „feljegyzés” gombot, amikor beléptnek a templomba, majd a szertartás után megállították a rögzítést. Így a nővérek életmódjának megzavarása nélkül készülhetett el a hatalmas anyag, mintegy 7000 órányi ének, a teljes gregorián repertoárral, amelyek közül néhányat korábban még soha nem rögzítettek.
A 8. században keletkezett gregorián ének egyébként Szent Benedek szabályát követi, amelyben a napot kézi és szellemi munkára, valamint imádságra és pihenésre osztják, reggel 5 órától napnyugtáig.
A Classic FM-nek nyilatkozva Anderson azt mondta: „Néhányszor felkeltem hajnali 5-kor és megpróbáltam követni az életüket, megérteni, mit miért csinálnak. Rendkívül gyönyörű. A nap felét a templomban töltik, imádkoznak és énekelnek. És ezt csinálják az év minden napján, egész életük során. Olyan, mint egy hosszú dal. Minden rendszeres, és bár egy nap nagyon hosszúnak tűnhet, három hónapot csak egy hétnek éreztem. Elveszted perspektívádat arról, hogy hol vagy időben. Ez mindig jó tanulság az emberek számára ”- teszi hozzá viccelődve:„ Az apácák szakértők a karanténban.”
forrás: Magyar Kurír/ Chichester.co.uk/Classicfm
