A Cinemusic ezen a héten Patrick Doyle világhírű skót zeneszerzőt látja vendégül a Klasszikon.
Patrick Doyle, a Skót Királyi Zenei és Drámai Akadémián szerzett diplomát, ahol zongorát és éneket tanult, majd 1987-ben csatlakozott Kenneth Branagh Reneszánsz Színházához színészként, zeneszerzőként és zenei vezetőként. Az V. Henry című filmmel egy hosszú távú együttműködés kezdődött a két művész között. 1997 októberében Doyle-nál leukémiát diagnosztizáltak, de teljesen felépült, és a következő években Hollywood egyik legjobb zeneszerzőjévé vált. Számos elismert rendezővel dolgozott együtt, többek között Ang Lee-vel és Brian de Palmával. Doyle szimfonikus műveket is írt, amelyeket a legnagyobb koncerttermekben mutattak be, ideértve az Impressions of America-t is, amelyet 2013 áprilisában adtak ki 60. születésnapja alkalmából. Nézzük, melyek a legnépszerűbb filmzenéi?
V. Henrik (1989)
Amikor Kenneth Branagh színészként belefogott első nagyjátékfilmjének rendezésébe, megkérte barátját, Patrick Doyle-t, hogy komponáljon filmjének olyan zenét, amely elég jellegzetes és erőteljes hatású, anélkül, hogy elnyomná Shakespeare verseit. Doyle partitúrájában szerepel a felkavaró Non Nobis Domini kórus, amelyet maga Doyle énekel a filmvásznon. A score 1989-ben elnyerte az Ivor Novello Awards 1989 legjobb filmtémáját.
Carlito útja (1993)
Al Pacino a főszereplője a Carlito című filmnek, amelyben a főhős megfogadja, hogy a börtönből való szabadulása után jó útra tér, de végül mégis belebonyolódik bűncselekményekbe. Patrick Doyle szokatlan választás volt egy amerikai krimihez, de végül nagyon hatásos és érzelmes zenei aláfestést készített. Jellybean Benitez zenei rendező salsa és merengue elemekkel egészítette ki a filmzenét.
Sok hűhó semmiért (1993)
Attól a pillanattól kezdve, hogy Much Ado napsütéses, örömteli nyitánya beüt, Doyle életigenlő zenéje az 1990-es évek egyik nagyszerű zenéjévé válik. Akárcsak Branagh V. Henry című filmzenéjében, a zeneszerző itt is megjelenik a filmben – szólóénekesként, előadva a „Pardon God of the Night” és a „Sigh No More Ladies” c betéteket.
Értelem és érzelem (1993)
Emma Thompson Jane Austen klasszikusáknak adaptációjában nyújtott szerepéért Oscar-díjat kapott. Remek teljesítményt nyújtott Hugh Grant, Alan Rickman és az újonc Kate Winslet mellett. Patrick Doyle Golden Globe-ot és Oscar-jelölést kapott az édes.bús dallamos, mozarti utóérzést keltő zenéjéért. Az 1990-es évek közepén a filmzenei album sokáig szerepelt a Classic FM listáján.
Hamlet (1996)
Patrick Doyle újabb Oscar-jelölése Kenneth Branagh Shakespeare tragédiája négy órás verziójának filmzenéjéért érkezett, amelyben Charlton Hestontól Ken Doddig minden vezető színész szerepelt. A film hosszúságával és epikus sokszínűségével megadta Doyle-nek az esélyt, hogy megírja egyik legnagyobb zenekari partitúráját, benne egy Placido Domingo áriával.
Gosford Park (2001)
Patrick Doyle volt a logikus választás Robert Altman filmszínházi drámájához, amelyben egy kis együttes által játszott visszafogott jazz készült az emeleti „fecsegő” osztályok számára, főleg zongorára, az alatt dolgozó személyzet számára pedig harmonika szólót írt, mindezt Ivor Novello dallamaival összefonva.
Harry Potter és a tűz serlege (2005)
John Williams nyomdokain haladva – akinek az első két Harry Potter-partitúráját Oscarra jelölték – minden zeneszerző félelmetes feladat lenne egy következő Harry Potter zene. Ám Mike Newell rendező hitt Doyle-ban, hiszen korábban együtt dolgozott vele az Into the West és Donnie Brasco című filmekben. A zeneszerző varázslatos zenét írt a kviddics-világbajnokság jelenetéhez, a ‘Harry in Winter’ című szám pedig klasszikus kedvenc lett.
Eragon (2006)
Eragon című hatalmas, drámai fantáziával írott művében Patrick Doyle a Londoni Szimfonikus Zenekar minden hangszerét megszólaltatja. Ez volt Doyle legfelkapottabb score-ja a Sok hűhó semmiért című film óta, trombitákkal, cintányérokkal és furulyákkal megsépkelve, valóban drámai erővel. A film a Gyűrűk ura saga elsöprő sikere miatt, nem tudott igazán kiemelkedni, hiszen a trilógia akkoriban magával ragadta a közönséget, de Doyle ázsiója mégis megemelkedett a film zenéjével.
A majmok bolygója – Felemelkedés (2011)
A népszerű, 1970-es évekbeli filmek és tévésorozatok legutóbbi nagy képernyős remake-jéhez Doyle-t szerződtették, hogy izgalmas és szokatlan zenét szolgáltasson Kenneth Branagh számára. Doyle a 1990-es évek drámáitól a mennydörgő akciózenéig sook mindent írt már, így nem szokatlan ebben a filmben az egzotikus ütőhangszerek használata és az énekelt betétek, amelyek megjelenítik Caesar afrikai gyökereit – csakúgy, mint a strucctojás-ocarina széleskörű használata.
Merida, a bátor (2012)
A Pixar „bátor” vállalkozásához, amely a skót mesék birodalmába hívja a nézőt, ki lehetne hitelesebb zeneszerző, mint egy igazi skót szülött? Doyle minden skót zenei elemet és hangszert megjelenít, a score dudára, uilleann pipára, hegedűre, sípra, hárfára és a bodhran dobra íródott. Kiváló munkát végzett és gyönyörű pillanatokat szerez a London Symphony Orchestra előadásával a Meridában.
forrás: https://www.classicfm.com/composers/doyle/guides/patrick-doyle/carlitos-way-3/
