A Reggeli Express szerdai vendége Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, Harangozó Gyula-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Népi Együttes Örökös Tagja. A beszélgetésben felidézzük az együttes 70 éves évfordulóját, amit a koronavírus-járvány miatt nem tudtak méltóképp megünnepelni, így a sorozat idén is folytatódik. Ennek egyik állomása a Tánc-Tánc-Tánc – jubileumi előadássorozat.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes produkciója, kiegészülve a Győri Balett Romance – Kodály Zoltán műveire című darabbal. A Romance és Tánckánon című előadás március 26-án lesz látható a Hagyományok Házában.
Győri Balett: Romance – Kodály Zoltán műveire
Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből…
Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabuk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.
Magyar Állami Népi Együttes: Tánckánon
A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon. Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig. A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3), vagy az Esti dal. Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
NYITÁNY – Szerémi Nórával
Adás: 2022.03.23.
