Örökség címmel ad egyedi koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar a Zeneakadémián. A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit. Az Impresszióban G. Horváth Lászlót, az Anima Musicae Kamarazenekar művészeti vezetőjét kérdezi a koncertről Bálint Edina.
Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány.
Mozart egyik leghíresebb – Jupiter nevét viselő – szimfóniájában Michael Haydn ellenpontozó művészetét, avagy gregorián dallamtöredékeket idézve koronázza meg 1788-ban fenséges zenéjével a szimfónia műfaját. A romantikus norvég komponista, Grieg 1884-ben megírja békés, nosztalgikus szvitjét nemzeti költőjük, Holberg születésének bicentenáriumára, ezzel a neoklasszikus stílusirányzatnak előhírnökévé válik. Ugyanennek a visszatekintésnek követe Hartmann: 1935-ben írja szívbemarkoló neoklasszikus hegedűversenyét, amely az elkerülhetetlen jövőképtől riad vissza a háború előtti Németországban. Az összekapcsolódó európai zenetörténet letéte ez, amelynek mi is máig részesei vagyunk.
Kelemen Barnabás sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője és neves intézmények pedagógusa, néhány éve pedig karmesterként is tevékenykedik.
INTERMEZZO – Bálint Edinával
Adás: 2022.02.04.
