A hongkongi Hanson Robotics fejlesztette ki a Sophia névre keresztelt, humanoid robotot, és hamarosan elkezdődhet az ún. szociális robotok tömegtermelése.
A Hanson Robotics bejelentette, hogy négy modellje, köztük a 2016-ban kifejlesztett Sophia tömegtermelését kezdik el 2021 első felében. Mint a vállalat laboratóriumában szervezett bemutatón Sophia elmondta: az olyan szociális robotokat, mint ő, a betegek és idősek gondozásába lehet bevonni. A kommunikációban és a kezelésekben is segíteni tud, emellett „társadalmi stimulációt képes nyújtani nehéz körülmények között is” – tette hozzá.
David Hanson, a vállalat alapító igazgatója hangsúlyozta: a koronavírus-járvány megmutatta, hogy szükség van a nagyobb mértékű automatizálásra az emberek biztonsága érdekében. Hanson szerint, a robotok nemcsak a pandémia idején az egészségügyben szolgálhatnak megoldásokkal, hanem a kereskedelemben és a légitársaságoknál is a vásárlók segítségére lehetnek.
Mivel Sophia és a Hanson más robotjai humanoid külsejűek, az ilyen időszakokban, mikor az emberek elmagányosodnak és társadalmilag elszigetelődnek, különösen hasznosakká válhatnak – mutatott rá az igazgató. Hanson már idén sok ezernyi robotot akar eladni, kisebb és nagyobb méretben. A pontos adatokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Johan Hoorn professzor, akinek kutatásai egyebek mellett Sophia létrehozásához vezettek, elmondta, hogy miközben a technológia még gyermekcipőben jár, a pandémia felgyorsíthatja az emberek és robotok közötti kapcsolat fejlődését.
A hongkongi Politechnikai Egyetem professzora szerint a világjárvány hozzájárul, hogy hamarabb a piacra kerülhessenek a robotok, mert az emberek felismerik, hogy nincs más lehetőség. A Hanson Robotics idén egy Grace nevű robotot is bemutat, amelyet kifejezetten az egészségügyi szektor számára terveztek.
Összesen hat kiemelkedő fontosságú projekten dolgoznak most a robotikában, ezek pedig a következők:
· Emelés: olyan általános vagy akár viselhető eszközök kifejlesztése, ami az ápolóknak plusz energiát biztosítanak az emeléshez
· Közlekedés: olyan általános eszközök megalkotása, amik segítik az ápoltak mozgását (pl. benti és kinti séta, álldogálás, le- és felülés); valamint olyan viselhetőek létrehozása, amik egy esetleg eséskor képeznek védelmet
· Székelés: olyan okos-illemhelyek kifejlesztése, amik állíthatóak, mozgathatóak; és amik segítenek a ruhák fel- és levételében; illetve amik akár meg is tudják jósolni az ürítés szükséges időpontját
· Figyelő és kommunikációs eszközök: otthonra tervezett eszközök, amik jelzik, ha valami baj van (esés, stb.)
· Fürdés: ezek az eszközök a biztonságos tisztálkodást támogathatják – segíthetnek ki- és bemászni a kádba, zuhanyzóba
· Ápolás: olyan robottechnológiával ellátott eszközök, amik összegyűjtik és elemzik az ápolttal és az ápolással kapcsolatos, valamint a többi eszközből származó információkat, hogy a további kezelés még pontosabb legyen.
Az ágazat más nagy szereplői is segítettek a pandémia elleni küzdelemben. A SoftBank Robotics vállalat Pepper nevű robotját a maszkviselés ellenőrzésére fejlesztették ki, Kínában pedig a CloudMinds vállalat segítette egy robotvezérlésű kórház felállítását, amikor a járvány kitört Vuhanban.
A robotok alkalmazása már a pandémia előtt is felszálló ágban volt. A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint 2018 és 2019 között a professzionális szolgáltatórobotok értékesítése 32 százalékkal nőtt, és elérte a 11,2 milliárd dollárt (3 289 milliárd forintot). Azoknak, akik az említett érzékeny feladatok ellátásában dolgozó robotoktól esetleg tarthatnak, Sophia válaszul Roosevelt amerikai elnök ismert mondását idézte: „Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem”.
forrás: MTI, HVG tudomány, Gondozórobot 24.hu
