Réthly Antal 1879. május 3-án született. 70 éven át dolgozott és ért el olyan eredményeket, amelyek napjainkra is hatással vannak, nemcsak a meteorológia, hanem a geofizika, a földrajztudományok, a szeizmológia, a vízügyi és erdészeti, valamint a barlangkutatás területein is.
1925. október és 1927. november között a török kormány meghívására megszervezte a török meteorológiai szolgálatot, Ankarában meteorológiai obszervatóriumot létesített. Ezért 1927-ben Atatürk, a török köztársaság államfője, magas kitüntetésben részesítette. Réthly 19 évesen kezdett dolgozni gyakornokként, kalkulátorként, Konkoly-Thege Miklós fizikus és csillagász mellett, aki később egyetemi tanulmányait is támogatta. 1902-től tudományos státuszba került, asszisztensként tanulmányozta a földrengéseket és az éghajlat változásait. A kolozsvári egyetemen 1912. április 20-án „summa cum laude” minősítéssel doktorált. 1925-ben javaslatára alakult meg a Magyar Meteorológiai Társaság, melynek első főtitkára is ő lett. Mint meteorológus, elsők között emelte fel szavát a környezetvédelem érdekében. Magyarország éghajlatát egészen a honfoglalástól kutatta, munkája „Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-ig” címen jelent meg.
Budapest felszabadulása után bekapcsolódott a romokban heverő hálózat újraélesztésébe. 1948. május 15-én 50 éves megszakítás nélküli szolgálat után végleg nyugállományba vonult, ám a tudományos munkát folytatta. 1975. szeptember 21-én hunyt el, az Óbudai temetőben nyugszik.
1925. november 12-én kezdett el dolgozni a Rasadat-ı Cevviye nevű meteorológiai intézetnél. Egyike volt annak a 4-5000 magyarnak, akik a korszakban a török állam meghívására az országban éltek. Az Ankarától 7 km távolságra lévő Etlik nevű településre, egy magyarok által vezetett kémiai laboratórium fölé költözött.
Etlik, laboratórium
Tipikus professzoros kinézetével, szakállával, kedvességével, professzionalizmusával hamar kivívta a helyiek elismerését, még becenevet is adtak neki: Havabakan (Levegőnéző) néven emlegették, illetve Aksakallı Macar Profesör Efendi (Fehér szakállú magyar professzor úr) említés alapján is mindenki tudta, kiről van szó.
Réthly úgy ítélte, hogy az Etlikben található vizsgáló állomás, ahol egyre többen dolgoztak, már szűkösnek bizonyult, ezért egy meteorológiai állomás megépítésébe kezdtek. A terveket Tittes György vezető mérnök készítette, aki egyébként Réthly Antal veje volt. Az állomás emeletén egy csillagvizsgálót is berendeztek. 1927. október 15-én adták át a tudósok részére, majd november 12-től megkezdődtek a mérések és adatrögzítések.
Ankara, meteorológiai mérőház
Réthly két év alatt 17.000 km-t utazott, gyakorlatilag egész Törökországot bejárta. Ennek célja az ideális mérési állomások helyének kijelölése, majd azok beüzemelése volt.
Törökország-szerte 4 főállomás (Halkalı, Büyükdere, Manisa, Erzurum) épült, 13 másodfokú, 18 harmadfokú, továbbá 100 csapadékmérő. Így létrejött egy teljes meteorológiai hálózat.
Annak ellenére, hogy nagyon megszerette az országot, illetve a törökök is őt, haza kellett térnie, hiszen rengeteg feladat várta hazájában is. 1927. október30-án utazott haza családjával.
Ma emlékét az ankarai Meteorológiai Múzeum őrzi (Meteoroloji Müzesi, Kalaba Mah, 4, Kütükçü Alibey Cd., 06120 Keçiören/Ankara), ahová előzetes bejelentkezés után látogathatunk el.
forrás: Erdem Éva, Türkinfo
