Jacques Ibert (1890 – 1962) neoklasszicista stílusban alkotó francia zeneszerző, 130 éve, ezen a napon született.
Párizsban élt, és 1909-ben került a Conservatoire-ba, ahol Émile Pessard, André Gedalge és Paul Vidal vezetésével folytatott tanulmányokat. A első világháború idején a haditengerészetnél szolgált, majd leszerelése után elnyerte a Római Díjat. A Medici villában írta a Readingi fegyház balladája és az Escales című darabjait.
1927-ben Párizsban mutatták be első, Angélique című operáját. Ezt hat színpadi műve követte. 1937-ben a Római Akadémia igazgatójává nevezték ki. (Először fordult elő a történelemben, hogy zenész töltötte be a hivatalt.) A második világháború után megosztotta a tevékenységét Párizs és Róma között. Később lemondott római hivataláról, és elvállalta a két párizsi opera egyesített vezetését.
1950-ben egy időre az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol a Berkshire Music Center zeneszerzési mesteriskoláját irányította. Két utolsó zenekari művét is amerikai kérésre készítette el. 1962-ben hunyt el 71 éves korában.
Stílusát a világosság, szellemesség, ragyogó hangszerelés és a virtuóz technika jellemzi.
