Operettország

A bécsi-budapesti operett történetének legizgalmasabb pillanatai László Ferenc tollából. László Ferenc kritikus, történész, szenvedélyes ismeretterjesztő. A Muzsika folyóirat és az Opera Magazin egykori, illetve a Revizor kritikai portál aktív szerkesztője. Friss kötete hiánypótló a könyves palettán. Miként emelkedett a levegőbe az egyik legelső magyar operettprimadonna? Mit akart elénekelni Jókai Johann Straussnak? Hogyan készült a szocialista operett és a Honthy-kultusz? No és miként vált a román sanzonettből magyar csárdáskirálynő? Vagy csárdáskirályné? S egyáltalán: melyik is a címszerep Kálmán Imre leghíresebb operettjében? Ilyen és ehhez hasonló kérdések sorát tárgyalja az Operettország, amely a műfaj bécsi-budapesti vonulatának 15 meghatározó alakját mutatja be Johann Strausstól Blaha Lujzán át Rátonyi Róbertig. Csupa figyelemre méltó személyiség, zeneszerzők és librettisták, primadonnák és táncos-komikusok, de éppígy színigazgatók is szerepelnek a kötet lapjain.

Januárban is játsszák majd a Dorottyát

Csokonai komikus eposzát a Gózon Gyula Kamaraszínház állítja színpadra. Novemberben két alkalommal láthatta a közönség, de január első vasárnapján ismét megnézhetjük a XVII. kerületi Vigyázó Sándor Művelődési Központban. A darabot viszonylag ritkán játsszák a hazai színházak, ezért egy Dorottya-bemutató mindig kuriózum. A premierre ráadásul a költő születésének 250. évfordulóján került sor. A Dorottya nemcsak szellemes, vagány, csavaros komédia a férfiak ellen fölkelő, elhanyagolt és dühös dámákról, hanem korának talán legmerészebb társadalomkritikai kiáltványa is. Csokonai vallomása a kor rongyrázó uracskáiról csupán egy a mű sok-sok rétege, üzenete közül. Mert a Dorottya szerelmi vígeposz is, a szabadság és az egyéniség himnusza.
Az Impresszió rovat vendége Hajdú László, az előadás rendezője.