A barokk három arca gitárra és cimbalomra
Hogyan játsszunk barokk műveket olyan hangszereken, amelyek még nem is léteztek abban a korban? Van-e különbség a francia Couperin, a német Bach és az olasz Scarlatti stílusa között? Milyen jellemző műfajokat találunk a 17-18. század fordulóján, és mit érdemes tudni róluk? Ezekre a kérdésekre keresi a választ – zenében és szóban is – Környei Miklós gitárművész és Szalai András cimbalomművész közös hangversenyükön. Február 5-i koncertjükön a Zeneházának előadótermében szokatlan hangszereléssel fogják a későbarokk kiemelkedő zeneszerzőinek műveit megszólaltatni, külön figyelmet szentelve a korszak fontos műfajainak, valamint a német, olasz és francia barokk megkülönböztető jegyeinek. A Reggeli Expressz vendége Környei Miklós gitárművész.
SZINERGIA kiállítás
A képzőművészet és a zene közötti kapcsolat nagy múltra tekint vissza. Hosszú a sora a zenei témájú festményeknek és szobroknak, a hangzó műveknek, a hanginstallációknak. A képzőművészet és a zene eszköztárában sok a közös vonás; a ritmus, a szimmetria, az aszimmetria, a dinamika, a tónusok, az árnyalatok, a kontrasztok. A két műfaj összekapcsolásáért, a találkozási pontok megtalálásáért elsősorban a képzőművészek tettek sokat. A „Szinergia” című kiállítás egy válogatás olyan művekből, melyek a képzőművészet és a hangok, a zene világa közötti együttműködést reprezentálják. A néző maga is részese lehet a hangok, a zajok születésének, egy-egy audio-vizuális kalandnak. A tárlat február 22-ig tekinthető meg a Hegyvidék Galériában. A Reggeli Tárlat vendége Nagy T. Katalin a kiállítás kurátora.
A csárdás tánc hagyomány ünnepe
A magyar kultúra napjához kapcsolódva a Hagyományok Háza Színháztermében adták át az UNESCO főigazgatója által jegyzett dokumentumot az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára felkerült csárdás tánc hagyomány képviselőinek. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Bizottsága által decemberben odaítélt elismerés dokumentumát Dr. Csonka-Takács Eszter és Dr. Soós Gábor adta át. A díjat Tóth Ildikó és Farkas Zoltán táncművészek vették át a csárdást táncoló közösségek nevében. A csárdás 2019 óta szerepel a nemzeti örökség jegyzékén, amelynek dokumentációját a Hagyományok Háza készítette. Az UNESCO-listára való felterjesztést a Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálta.
A Múzsa rovat vendége Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója.