Nőnap alkalmából gondoljunk egy kicsit Nannerl-re, a Mozart család elfeledett, de nagyon tehetséges tagjára.
A 18. században Mozart bejárta Európát és elkápráztatta a kontinenst, elállítva még a kritikusok lélegzetét is. De most nem Wolfgangról beszélünk…
Wolfgang nővére, Maria Anna Mozart, akit a család csak Nannerl-nek nevezett, az öccsével és az apjával indult turnéra, és Sylvia Milo drámaíró azt mondja: talán a két testvér közül ő volt a tehetségesebb.
Milo „A másik Mozart – Mozart nővérének elfeledett tehetsége” című darabját meglepetéssel fogadta a közönség 2015-ben. A Huffington Post-nak Miló elmondta, hogy nem is nagyon hallott Nannerl-ről, amíg meg nem látogatta a Mozart emlékházat Bécsben és nem látott egy festményt a két Mozart gyerekről.
Megragadta a figyelmemet, hogy ott ült egy nő Mozart mellett, aki szinte egyenrangúként szerepelt vele. Mégis, amit ő írt, az nem maradt meg az utókor számára. Úgy éreztem, megérdemelné, hogy valaki megemlékezzen róla. Úgy gondoltam, ez a valaki én leszek.
Nannerl volt a család valódi tehetsége?
Nannerl az apjával és a kisebb testvérével, Wolfgang Amandeus-szal járta be Európát. Ahelyett, hogy a testvére árnyékában élt volna, Nannerl valójában a tehetségesebb testvér színeiben ragyogott. Apjuk, Leopold Mozart így írt erről:
Az én kisleányom a legnehezebb darabokat játssza, elképesztő precizitással és kiválóan. Ezzel egybevetve a kislányom, mindössze 12 évesen, Európa egyik legtehetségesebb és legképzettebb zenésze.
És nem csak az apa talán elfogult szavai emlékeznek meg erről. 1762-ben a Mozart testvérek egy arisztokrata csoport előtt játszottak Münchenben. Az egyik jelenlévő, Karl von Zinzendorf őrgróf így írt az eseményről a naplójában:
Egy apró gyermek Salzburgból és a nővére csembalón játszottak. A szegény kisgyermek csodálatosan játszott, igazi kis lélek, vidám, vonzó. A nővére játéka mesteri, és a kisfiú valósággal ünnepelte őt.
Mi a helyzet a zeneszerzéssel?
Nannerl maga is szerzett zenét, 1770-ben el is küldte egyik darabját az öccsének, amelyre Mozart így válaszolt:
Legdrágább Nővérem! Lenyűgöz, hogy milyen tehetséggel szerzel zenét, egy szóval, a dal, amelyet írtál: csodálatos!
Sajnos, a mű nem maradt fent.
Milo a Huffington Postnak így nyilatkozott:
Nannerl rögzítette Mozart darabjait, amikor ő még túl kicsi volt, hogy lekottázza őket. Nem tudhatjuk tehát, hogy azok a darabok, amelyeket ma Mozartnak tulajdonítunk, valójában nem az ő szerzeményei-e. Azt is tudjuk, hogy ott volt, amikor Mozart első szimfóniája megszületett. Ő jegyezte le és írta át nagyzenekarra. Nem tudhatjuk, hogy mekkora együttműködés volt köztük, de azt igen, hogy Nannerl elképesztően tehetséges zenész volt.
Amikor Nannerl elérte azt a kort, hogy férjet kellett választania magának, az apja nem vitte többé magával a turnékra, de a fiatal lány megmaradt a zeneszerzésnél, egészen 1784-ig, amikor megházasodott.
A társadalom akkoriban ilyen volt. Voltak ugyan női zeneszerzők, de akik meg is tudták mutatni a darabjaikat a közönségnek, mind a nemesség soraiból kerültek ki. A nők fizetség nélkül játszottak, aki mégis kapott valamit a zenélésért, azt prostituáltnak tartották.Tisztán látszik, hogyha a nők szemszögéből vizsgáljuk a történetet, nem látjuk a kép egészét. – mondja Milo.
Kép: Wikipédia
