Húsvét a legfontosabb mozgó dátumú ünnep. Időpontja minden évben más dátumra esik, a legkorábbi időpontja március 22-e, a legkésőbbi pedig április 25-e lehet.
Húsvét vasárnap a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.
A Húsvét ünnepköre: Jézust pénteken keresztre feszítették, majd az ezt követő harmadik napon, vasárnap támadt fel. Ezt előzi meg a negyven napos böjt, amely egyfajta közösségvállalás Jézusért, amiért lemondott saját életéről az emberiségért. A böjt utolsó hete a nagyhét, ami a virágvasárnappal kezdődik, amely a bevonulás napja. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypéntek a keresztre feszítésé, s ez egyben a gyászünnep is. Ezt követi a feltámadás jegyében a nagyszombat. Ehhez a naphoz tartoznak a következő ételek: tojás, bárány, kalács. Másnap, Húsvét vasárnap pedig maga a feltámadás napja. Ekkor sokan még a napfelkeltét is megnézik.
Ehhez a naphoz tartozik az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mennek a hívők, amelyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe olyan fontos ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik, s utána még több héten át húsvéti idő van.
A húsvétot a niceai zsinat döntéseként a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap tartják, s ezt mindig a Hold aktuális állásából tudják kiszámolni.
Az ünnep időpontjának megválasztása már önmagában is szimbolikus: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap kerül rá sor. Tehát bár húsvét vasárnapja a feltámadás ünnepe, mégsem Jézus feltámadásának pontos évfordulóján van, hanem olyan napon, amely a csillagászati tavasz beköszöntéhez és a Hold járásához kötődik – hiszen március 21-től az éjjelek rövidebbé válnak a nappaloknál, és ezzel a telet felváltja a tavasz – vagyis Jézushoz hasonlóan feltámad a természet is. Ebben az időszakban számos pogány tavaszünnepet tartottak: a legjelentősebbet talán a germán tavaszistennő, Ostra nevének szentelték, akit gyakran ábrázoltak tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással a kezében, lábánál nyulakkal, felette madarakkal és tavaszi virágokból font koszorúval a fején.
