Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony(latinul: Annuntiatio Beatae Mariae Virginis) ünnepe.
A katolikus egyház ezen a napon emlékezik az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte NázáretbeSzűz Máriának a megtestesülés örömhírét:… az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: – Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál. (…) Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak.
Az ünnep kialakulásában fontos szerepet játszott Jakab ősevangéliuma, amely azt hirdeti, hogy a világ teremtése, Jézus fogantatása és kereszthalála ugyanazon a napon, március 25-én történt. Az ünnep napját úgy számolták ki, hogy Jézus születésének ünnepnapjától, december 25-től visszaszámoltak kilenc hónapot, és így március 25-e jött ki.
Az ünnepet I. Szergiusz pápa honosította meg, latin elnevezése: Annuntiatio Domini lett.
Magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ezekben a napokban szokták végezni a gazdák. Gyümölcsoltó Boldogasszony, a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep ugyan, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban az istenanyát, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya, gabonával, gyümölccsel ábrázolják. Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, az szerencsétlenséget eredményezne. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Göcsejben azt tartották, hogy aki Gyümölcsoltókor a frissen oltott fába belevág, megvakul, halála után pedig elkárhozik.
Vannak azonban olyan vidékek is, ahol a Boldogasszonykor a gyümölcsfáról vágott gallyat eltüzelik, ezzel akadályozzák meg a fák férgesedését.
Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa megfenyegetésével. A moldvai csángók ezen a napon megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják. Azt mondták, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt, sőt, fűrésszel a kézben is megfenyegethették.
Néhol ezen a napon vetették el a paradicsom magvakat. Gyimesben, ahol Gyümölcsoltókor még hó van, úgy tartják, hogy ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható.
borítókép: Feketéné Lendvay Katalin: Gyümölcsoltó BoldogAsszony
