Giordano Bruno, a lázadó

1600 feburár 17-én halt máglyahalált Giordano Bruno dominikánus szerzetes, filozófus, reneszánsz gondolkodó. Giordanot 1572-ben szentelték fel, ekkor 24 éves volt. Már a kezdetektől sok fejtörést okozott tanítóinak és a rendnek, mert nem fogadta el a Szentháromság tételét, tiltott könyveket olvasott és nyíltan ariánus volt, amely nézet szerint, a Fiú-Isten nem öröktől fogva való, hanem az Atya-istentől való. Különös módon mégis teológiai doktorrá avatták, majd elküldték Rómába, de itt rögtön perbe is keveredett eretneknek számító megnyilatkozásai miatt. Levette hát a papi ruhát és menekült Itáliából. Genfben nyomdász lett és áttért a kálvinista hitre, ám itt egy röpiratban támadta a Genfi Akadémia egy professzorát, így újból pert indítottak ellene és elüldözték a városból. Franciaországban telepedett le, ahol asztronómiát és arisztotelészi filozófiát tanított, majd a Sorbonne tanára lett. Persze, itt sem maradhatott sokáig nézetei miatt, így következett Anglia, majd német városok, végül Prága, ahol egyébként az okkultistákat nyíltan támogató II. Rudolfnál is kiverte a biztosítékot, tehát újabb városok, országok következtek, és időközben megpróbálkozott az evangélikus hitélettel is. 1592-ben tartóztatták le eretnekség vádjával. 1600 február 17-én az Inkvizíció máglyán elégette Róma főterén, de előtte még kivágták nyelvét, hogy ne tudja lázító gondolatait megosztani a téren gyülekezőkkel. Mivel bőszítette fel ennyire az egyházi köröket? Nos, rengeteg filozófiai műve mellett egyik bűne az volt, hogy a kor kezdetleges optikai eszközeit használva, állította, hogy a csillagok távoli Napok, körülöttük ugyanígy bolygók keringenek, és azokon a földi élethez hasonló élet lehetséges. Mindezt 1600-ban! Volt aki cáfolta, hogy Brunonak a heliocentrikus világkép miatt kellett meghalnia: kortársa, Hessemann szerint Giordano Bruno szerint Krisztus nem Isten fia volt, hanem nagyon is ember. Giordano Brunot sok szempontból Spinoza előfutárának tartják. Felfogása szerint, az univerzum mozdulatlan, valóságos, ősok, lényegi. Az univerzum végtelenül sok világból áll, anyag és forma együttese, alapja a passzív anyag. Isten nem más, mint az aktív anyag, a világszellem. A világszellem az univerzumot belülről hozza létre. Ettől különbözik a természet fölötti Isten. Az univerzum és a tér végtelen. A filozófiai gondolkodás nem képes felfogni Istent, mert az a szubsztancia feletti valóság, ezért csak a teológia foglalkozhat vele. Isten, szerinte a végtelen teremtő, a világegyetem pedig nemcsak végtelen, de örökkévaló is. A dolgokat alkotó legkisebb elem a fizikai atom. Mindez az ősi egyiptomi tanok, valamint, Cusanus és Kopernikusz elméletének összeegyeztetését jelentette a keresztény teológiával. Nem sikerült elérnie, de különös életével, konok lázadásával, tanaival és máglyahalálával hihetetlenül fontos lenyomatot hagyott a világban. 

kép forrása: historiaweb.com

 

Back To Top