Elveszítettünk egy kiváló kollégát.
Nellit elragadta egy olyan erő, amely fölött nincs hatalma az embernek. Hirtelen, előjel nélkül következett be a tragédia, amely mindegyikünket, a rádióban dolgozó összes kollégát mélyen megrázott. Hiszen Nellit mindenki szerette.
Csendes, szorgalmas és kedves volt. Nagyon tapasztalt rádiós, kiváló szakember. Szeretettel mesélt a hallgatóknak, nagy nyitottsággal és finom figyelemmel készített interjút. Házigazdája volt a Nagy Falon túl című műsorunknak, amelyben a Magyarország és Kína között létező ezerféle köteléket találta meg és dolgozta fel. És ő volt a Klasszasiker szerkesztő-műsorvezetője is, amelyben azokkal készített interjút, akik hazánk sikertörténetei mögött állnak.
Példa volt. Kezdő műsorkészítőknek kötelező tananyag. Nyugodt és kiegyensúlyozott, megbízható és türelmes. És szeretettel teli.
Nincs többé. Ez a két szó egy mondatban kérlelhetetlenül végleges és számunkra egyelőre felfoghatatlan. A rádiónk elveszített egy kiváló kollégát, a hallgatók pedig elveszítettek egy nagyszerű mesélőt. Egy embert, akiben olyan erények kovácsolódtak egybe mint az alázat, a türelem, a tolerancia és a kitartás.
A Klasszik Rádió eddigi működése alatt még soha nem kellett örökre búcsút vennünk egyik munkatársunktól sem. Most pedig – felfoghatatlan módon – az egyik legjobbtól búcsúzunk.
Osztozunk a család fájdalmában. Bene Kornéliát saját halottunknak tekintjük.
Ég veled, Nelli!
