1903-ban a johannesburgi építési vállalkozó, Thomas Cullinan megvásárolt egy kis farmot a dél-afrikai Pretoria közelében, Transvaalban. Két évvel később, 1095. január 26-án, az itt telepített Premier bányában Cullian egyik embere, Frederick Wells rutinellenőrzést tartott a nap végén, amikor valami megcsillant a kőfalban.
Wells döbbenten fedezte fel hogy egy óriási gyémántot lát. A 3106 karátos, az akkor ismert legnagyobb nyers gyémántot megmutatta a bánya tulajdonosának, akiről a megmunkált kövek később nevüket kapták. Több, mint száz éve újra és újra szárnyra kap a történet, amely szerint, a Cullinan csak egy kis része annak a hatalmas kőnek, amely még mindig ott lapul a bánya mélyén.
Cullinan és Wells, fotó_ Famous diamonds
A bánya kincse természetesen nagyon sok szegény bányamunkás számára csillantotta fel a reményt arra, hogy felfedezzenek egy hasonló ékkövet.
Mielőtt azonban bármi is történt volna a világ legnagyobb gyémántjával, a tulajdonos hatalmas értékben biztosította a követ. Ezt követően bejelentették, hogy a Cullinant Angliába szállítják. Rendőri erőket kértek fel arra, hogy Londonból egészen Dél-Afrikáig kísérjék a gyémántot, hogy az épségben érje el úti célját a tengeren túl. A fegyveresek által őrzött kő azonban csak egy másolat volt: a valódi Cullinan mindeközben egy egyszerű, jelöletlen fadobozban utazott új hazájába, hétköznapi posta útján.
A búr háborúk után a gyémántot a Transvaal Köztársaság kormánya vásárolta meg, és 1907. november 9-én, VII. Edvárd angol királynak ajándékozta az uralkodó 66. születésnapja alkalmából, hogy megerősítse a két nép között fennálló bizonytalan békét.
A király a grandiózus nyers gyémánt megmunkálásátJoseph Asscher világhírű amszterdami ékszerészre bízta, aki korábban egy másik, 931 karátos gyémánt csiszolását és vágását is elvállalta. Mikor Asscher kézhez kapta a gyémántot, hónapokig tervezte, hogy pontosan hogyan is lásson neki a nemes kihívásnak. A monda szerint mikor Asscher megkísérelte az első vágást, az acél penge eltörött, érintetlenül hagyva a gyémánt felszínét. A második kísérlet tökéletesen a terv szerint sikerült, a mesterember pedig elájult a kimerültségtől és az aggodalomtól.
Joseph Asscher, fotó: The Telegraph
Az ököl nagyságú gyémánt így 9 nagyobb, és közel 100 kisebb méretű kőre hullott szét, a Cullinan I., vagyis Afrika csillaga 1977 karátot, míg a Cullinan II. 1040 karátot nyomott csiszolás előtt. A szívalakban csiszolt Cullinan I. a brit királyi jogart díszíti, míg a Cullinan II. az uralkodói koronán kapott helyet. A gyémántok megtekinthetőek a Londoni Towerben, gyakran kisebb „testvéreikkel” együtt is, hiszen a gyémántok nagy része napjainkban is a brit uralkodói család tulajdonát képezi. A gyémánt kisebb darabjai felbecsülhetetlen értékű brossokat, nyakékeket és egy gyűrűt is díszítenek, azonban a királynő csak kivételes eseményeken, különleges elővigyázatosság mellett viseli ezeket az ékköveket. Mind a négy ékkövet a londoni Towerben őrzik.
A remek minőségű, gyönyörű fehér kő megtalálása előtt a szintén Afrikában talált Excelsior volt a világ legnagyobb gyémántja. 1908-ban az amszterdami Asscher és Társai céghez került a Cullinan, ahol 4 nagyobb, 5 kisebb (ún. fantáziakő) és 96 briliáns született belőle. A 105 ékkő csiszolása során a veszteség 65,75 % volt.
Cullinan gyémántok, fotó. pinterest
A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelőhelye volt. A 18. században Brazíliában is megtalálták az első gyémántokat és rövid időn belül a dél-amerikai ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, főleg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelőhelyek). További jelentős gyémántbányászat folyik Kanadában, Zimbabweban és Angolában is.
forrás: Érmekibocsátó, József Attila Könyvtár
