Az Intermezzoban Bálint Edina vendége Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője
„Itt az ideje, hogy felismerjük: látszat- és félmegoldások helyett az „eldobható kultúrának” véget kell vetnünk.” – vallja Simon Gergely. Szó lesz Budapest „mérgezett örökségeiről”, az Illatos út, az Óbudai Gázgyár és a Cséry-telep környékéről is, na meg arról, hogy döntéshozói szinten is megindult egy pozitív folyamat, melyben valódi megoldásokra törekednek a résztvevők.
Illatos úti gyártelep
A fosszilis tüzelőanyagok – elsősorban a szén, az olaj és a gáz – égetéséből származó légszennyezés világszerte mintegy 4,5 millió ember halálát okozza évente. Ez 2900 milliárd dollárba, a globális GDP 3,3 százalékába kerül. A Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) új jelentése magyar adatokkal is szolgál: hazánkban a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés átlagosan 13 000 magyar haláláért felelős évente, és a GDP csaknem 6 százalékát kitevő gazdasági kárt okoz.
„A légszennyezés egy kiemelt veszély az egészségünkre és a gazdaságunkra is. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés megnöveli az agyvérzéses, a tüdőrákos, és az asztmás esetek számát, évente több millió ember halálát okozva világszerte. Ráadásul mindez még több ezer milliárd dollárnyi gazdasági kárt is okoz az országoknak. Pedig pontosan ismert, mit kellene tenni: kivonni a dízel- és benzines járműveket, fejleszteni a tiszta közösségi közlekedést, bezárni a szénerőműveket és átállni a megújulókra.”
A Greenpeace álláspontja szerint, el kell kezdeni kivezetni a szennyező, fosszilis energiahordozókat, be kell zárni a régi szénerőműveket. Emellett minél előbb át kell állni mindenhol a megújuló energiaforrások használatára. A tiszta levegő érdekében pedig ki kell szorítani a városokból a belső égésű motorral rendelkező járműveket és a tiszta közlekedési megoldásokat kell előnyben részesíteni.
forrás: Portfolió
