A Pillangókisasszony (Madame Butterfly) Giacomo Puccini egyik háromfelvonásos operája, amelyet 116 évvel ezelőtt, ezen a napon mutattak be. A szövegkönyvet Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írták John Luther Long 1898-as elbeszélése nyomán.
Történelmi előzménye, hogy 1853-ban a Perry tábornok vezette amerikai hadiflotta betört a három évszázada zárt japán világba. Puccinit zavarta a japánokat lenéző nyugati gondolkodás, viszont nagyon érdekelte a két kultúra találkozása és azok összecsapása. Pillangókisasszony című operájához, a zeneszerző felhasználta David Belasco színművét, amelynek az amerikai Pinkerton hadnagy által „játékból” feleségül vett japán nő, Cso-cso-szán a tragikus hőse.
A szövegkönyv alapja John Luther Long 1898-ban megjelent elbeszélése, melyből David Belasco írt drámát. Ezt a darabot látta Puccini Londonban, rögtön megtetszett neki a téma, és Ricordival meg is szereztette a megzenésítés jogát. Az opera lassan készült, Puccini a többéves munka alatt autóbalesetet szenvedett, majd cukorbeteg is lett.
Annak érdekében, hogy hiteles japán zenét írhasson, Puccini nagyon alaposan tanulmányozta a japán hangzásvilágot: felkereste a Viareggióban nyaraló japán követ feleségét, aki népdalokkal ismertette meg; valamint Milánóban egy ott fellépő japán színésznő énekét is tanulmányozta.
Puccini az opera öt változatát írta meg. Az első kétfelvonásos operát legelőször 1904. február 17-én mutatták be a La Scala operaházban, de később levették a sikertelen premier miatt. Az előadáson a Sonzogno kiadó nem Puccininek, hanem pusztán a Ricordinak akart kellemetlenséget, ezért fizetett kifütyülőket alkalmazott. Bár a művet nem fogadta jól sem a közönség, sem a kritikusok, Puccini kedvenc operája volt mind közül és mélyen hitt benne, s későbbi korok történészei is megállapítják, hogy harmóniavilága, költőisége itt teljesedik ki igazán. A rosszul sikerült ősbemutatót követően Puccini lényegesen átírta művét, ezúttal három felvonásra. A második változatot 1904. május 28-án játszották Brescia-ban, melyet hatalmas siker követett. Az Amerikai Egyesült Államokban a második változatot mutatták be 1906 októberében Washingtonban, majd novemberben New Yorkban a New English Opera Company bemutatásában (angol fordításban).
1906-ban Puccini megírta a harmadik változatot, amelyet New Yorkban a Metropolitan operaházban mutattak be. 1907-ben Puccini változtatásokat végzett vokális és zenekari téren és így jött létre a mű negyedik változata, amelyet Párizsban mutattak be.
1907-ben az utolsó változtatások után megszületett az opera ötödik változata, amely a „Standard Verzió”-ként vált ismertté. Ez világszerte a legközkedveltebb formája a műnek. Viszont az opera eredeti 1904-es változatát sikeresen „újraélesztették” a La Scala-ban 2016. december 7-én, Riccardo Chailly irányítása alatt. A szopránt Maria José Siri, a mezzo-szopránt Annalisa Stroppa, a tenort Bryan Hymel és a baritont Carlos Álvarez énekelték.
A világ számos operaházában bemutatták az opera legelső változatát, azaz a „Standard Verziót„. Ezek közé tartozik a Buenos Aires-i 1904. július 2-i előadás, amelyet Arturo Toscanini vezényelt a Teatro de la Opera-ban. Ez volt az első Olaszországon kívüli előadás. Nagy-Britanniában, először Londonban 1905. július 10-én mutatták be a Royal Opera House-ban. Az Amerikai Egyesült Államokban elsőként a washingtoni Columbia Theater adott otthont az operának 1906. október 15-én. A New York-i premier 1906. november 12-én volt Garden Theatre-be. A Metropolitan operaház-ban a zeneszerző jelenlétében mutatták be 1907. február 11-én Arturo Vigna vezénylésében (főbb szerepekben: Geraldine Farrar-Cio-Cio San, Enrico Caruso-Pinkerton, Louise Homer-Suzuki, Antonio Scotti-Sharpless). Három évvel később Ausztráliában is bemutatták Puccini művét a Theatre Royal in Sydney-ben 1910. március 26-án Amy Castles főszereplésében.
Érdekesség, hogy az 1915 és 1920 között Cio-Cio-san szerepét alakító Tamaki Miura, japán operaénekes ez által szerezte nemzetközi hírnevet. A mai napig is egy szobor őrzi az ő és Puccini emlékét a Nagasaki kikötő város operaháza előtt.
Az Opera America (az egyesült államokbeli operaházak szövetsége) felmérései szerint a Pillangókisasszony a legsikeresebb és a legtöbbször színre vitt opera az Amerikai Egyesült Államokban.
