Az 1756-ban született Wolfgang Amadeus Mozart-ot mára a klasszikus zene egyik legnagyobb alakjának tartjuk. Szimfóniáktól az operákig terjedő, gazdag életműve az egyik legnagyobb hatású alkotóvá teszi. Íme néhány tény, amit csak a legnagyobb rajongók ismernek.
Az utolsó operája, a Varázsfuvola
Mozart mindössze három hónappal a halála előtt maga vezényelte a Varázsfuvola díszbemutatóját, míg a librettó szerzője Emanuel Schikaneder Papageno szerepét énekelte.
Mozart apja, Leopold igazi zene-fanatikus volt
Wolfgang a jól ismert hegedűoktató és alkalmi zeneszerző egyetlen, felnőtt kort is megélt fiú gyermeke volt. Leopold a szerzője a Játék szimfóniának vagy a Trombita Concert-nek is.
Kürtverseny No. 2 – Ajándékba
Mozart gyakran szerzett műveket ajándékba. Ezt például Ignaz Leutgeb barátjának.
Klarinét verseny A-dúrban: ma az egyik legnépszerűbb filmzene
Ez a szerzemény Mozart egyik legnépszerűbb darabja. Ezt bizonyítja, hogy nagyon sok filmben felcsendül. Hallható a Király beszédében, A 27 ruhában és a Távol Afrikától című produkcióban is.
Mozart Requiem: a befejezetlen darab
A hatalmas gyászművet Mozart már abban a tudatban írta, hogy az neki magának készül. Halála előtt már nem volt ereje befejezni a darabot, amely állítólag egy ismeretlen nemesember finanszírozásával készült, aki később a sajátjaként szerette volna eladni a darabot.
Mozart és az Allegri’s Miserere
Mozart hihetetlen zenei memóriáját a következő történet bizonyítja: 14 éves korában hallotta először az Allegri’s Miserere-t egy római kápolnában. Még aznap délután gyorsan lejegyezte a darabot, majd pénteken visszatért a templomba, hogy elvégezzen néhány kisebb javítást a kottán.
Mozart zenéje és a Remény rabjai
A Remény Rabjai című, Stephen King regényéből készült címben Mozart egyik legnépszerűbb operájából, a Figaró házasságából is felcsendül egy téma: a „Duettino – Sull’aria” hallható a filmben. Ki találja ki, mikor?
Mozart 250. születésnapja
Mozart 250. születésnapján szülővárosában, Salzburgban minden templom harangja megszólalt ugyanabban az órában. Így tisztelegtek a zeneszerző emléke előtt.
Az utolsó szimfónia, a Jupiter
Mozart 1764-65-ben írta az első szimfóniáját, az utolsót pedig 1788-ban, Bécsben. Ezt az utolsót, a negyvenegyediket Jupiter szimfóniának is becézik, állítólag ez egy korábbi verziójából származik, amelyet Mozart Johann Peter Salomon zongorista részére írt.
Mozart a K-betűnél
Mozart műveit már a 19. században katalogizálták. A munkák Köchel nevéhez fűződnek, ezért a szerzeményeket K-betűs jelzettel látták el. Ilyen például az Ave Verum Corpus K.618 megjelölés is.
Mozart 31. szimfóniája, a Párizs
Mozart 30 szimfóniát szerzett 18 éves koráig, majd később, Párizsi látogatása során ismét belekezdett ilyen művek komponálásába. Ezért kapta pont a 31. a Párizs becenevet.
Mozart felesége, Constanze
Constanze Weber érdekes családból származott. Fridolin nevű édesapjának féltestvére Carl Maria von Weber zeneszerző apa volt. Constanzának három testvére született, Josepha, Aloysia és Sophie, akik mind képzett énekesek voltak és több Mozart darab premierjén felléptek.
Mozart: Divertimento – Egy zenei vicc
Mozart Divertimento-ja két kürtre és vonósnégyesre íródott, állítólag direkt esetlenre és túlságosan repetitívre, hogy minél viccesebb legyen.
Egy kis éji zene
A kis éji zenét, vagy 13. szerenádot Mozart 1787-ben írta 13 vonósra G-dúrban. Az eredeti 5 tételből csak négy maradt meg az utókor számára.
A Mozart szobor
A Mozart emlékmű Salzburgban áll, három méter magas és már, több mint 15 éve dísze a mester szülővárosának. 1842-ben állították, Ludwig Schwanthaler készítette, a leleplezéskor pedig a zeneszerző fiai is jelen voltak.
Kép: Wikipédia
Pexels
