Edgar Degas ( Edgar-Germain-Hilaire de Gas) impresszionista festő, szobrász 187 éve, ezen a napon született.
Degas 1845 és 1853 között a Lycée Louis-le Grand iskola növendéke volt, itt számos, életre szóló barátságot kötött, s már ekkor kitűnt különleges rajzkészsége. Érettségije után beiratkozott a jogi karra, de hamarosan felhagyott jogi tanulmányaival, hogy minden idejét a művészetnek szentelhesse. Félix Barrias ajánlotta be őt Louis Lamothe műtermébe. Degas nagyon sokat volt a Louvre-ban, ahol Dürer, Mantegna és Rembrandt képeit másolta. 1854-ben megismerkedett Ingres-sel, aki nagy hatást gyakorolt rá. Egy évvel később beiratkozott az École des Beaux-Arts tanfolyamaira, ahol Bonnat-val és Fantin-Latourral együtt tanult.
1856-ban édesapja jóváhagyásával – aki mindenben támogatta őt – Itáliába, Nápolyba utazott, hogy találkozzon rokonaival és tanulmányozza az olasz festőket. Hosszú ideig tartózkodott Rómában, dolgozott a Villa Mediciben; járta a múzeumokat, galériákat, és sok vázlatot, másolatot készített. 1858-ban ismét Olaszországban időzött, Firenzében apai nagybátyjának házában élt, s rajzokat, tanulmányokat készített a család tagjairól. Itt készült el A Bellelli család című festménye, amely már a komponálás nagy mesterének mutatja Degast.
Párizsba visszatérve próbálkozott történelmi témákkal, az 1865-ös Salonon is historikus képpel jelentkezett: New Orleans város szenvedése, avagy Háborús jelenet a középkorban, de a képet mesterkéltnek találták. A hatvanas évek derekán határozta el, hogy csakis a jelent, az őt körülvevő világ számára érdekes jelenségeit fogja megragadni.
Először a lóverseny világa felé fordult, majd a színházra, közelebbről az Opera világára terelődött figyelme. Barátságot kötött az Operaház zenekarának egyik fagottosával. 1870 táján készült el Zenészek a zenekarban című kompozíciója, és ekkoriban készült a híressé vált Az Opera zenekara című festménye is.
Degas a családjával kapcsolatot tartó körökben talált rá az első festő barátra: Édouard Manet-ra, aki hozzá hasonlóan gazdag nagypolgár család fia volt. A híres festő akkortájt már mindennapos vendég volt a Café Guerbois-ban, s fiatal festők rendszeresen felkeresték az asztalát. Ennek az asztalnak lett vendége Degas is.
1870-ben kirobbant a porosz-francia háború. Az asztaltársaság szétoszlott, tagjai vagy katonáskodtak, vagy külföldre bujdokoltak. Degas is katona volt, s bár nem került tűzvonalba, a háború és a katasztrófát követő időszak párizsi eseményei miatt sokáig nem festett. 1872-ben, közvetlenül leszerelése után Észak-Amerikába, New Orleans-ba utazott, anyai rokonságának látogatására. Hasonlóan itáliai vizitjéhez, itt is kialakult benne egy csoportkép terve, amelynek alakjaihoz a családtagok szolgáltak modellül. Az 1872-73-as amerikai tartózkodása alatt aztán elkezdett dolgozni a New Orleans-i gyapotfelvásárló cég irodását ábrázoló képen.
Amerikából hazatérve teljes erővel látott munkához. Nemcsak új képtárgyakat vett, vázolt fel vásznaira, hanem folytatta, esetleg újrakezdte vagy átdolgozta korábban elkezdett és félbehagyott alkotásait is.
Az évtized közepétől képzeletét megragadták a műsoros kávéházak (café chantant), az ottani embertípusok és jelenetek. Egész sor ilyenfajta kompozíciót teremtett remek szín- és fényhatásokkal: Zenés kávéház, Kesztyűs énekesnő
Az impresszionisták első kiállításán, 1874-ben mutatta be a Balettpróba a színpadon című munkáját
A hetvenes évek munkásságát nagy részben épp a táncosnő- és a balettábrázolásoknak szentelte.
Az 1880-as években megjelent képein a munka. Vasalónőkről és kalapos nőkről festett sorozatokat. Az évtized végén aztán az akt, a ruhátlan nőalak vált művészetének fő témájává, amely korábbi éveiben soha nem jelent meg.
A századforduló után Degas híre világszerte elterjedt, képeit keresték, értékelték és vásárolták. Ezekben az években már alig festett, szembaja elhatalmasodott. Állandóan könnyezett, s látni már csak egészen közelről, arasznyi távolságból tudott.
Utolsó képe egy akt. Térdelő volt a címe és annyira személyes volt, hogy barátja, a műkereskedő Vollard nem adta el, hanem magához véve magángyűjteményében tartotta meg.
Edgar Degas 1917. szeptember 27-én halt meg. A montmartre-i sírkertben lévő családi kriptába helyezték örök nyugalomra.
felhasznált forrás: Nagy Mária, https://www.gyoriszalon.hu/news/10075/66/100-%C3%A9ve-hunyt-el-Edgar-Degas-francia-fest%C5%91
