Az elmúlt hónapokban jelentős fejlesztések zajlottak a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, ami most újra várja a látogatókat. A botanikus kert a járvány miatti kényszerű zárvatartás ideje alatt egy multifunkcionális épülettel, újraaszfaltozott utakkal, felfrissített japánkerttel, azon belül egy új tori kapuval és egy megújult rendszertani gyűjteménnyel lett gazdagabb.
A bejárathoz felhúzott új épületben a pénztár mellett egy büfé, két mosdó, valamint egy terasz is helyet kapott. Ez utóbbi – amikor már a járványügyi előírások lehetővé teszik – különböző tematikára épülő kiállítások vagy a gyermekeknek szánt csoportos foglalkozások helyszínéül szolgál majd.
A füvészkert munkatársai a trópusi esőerdőt idéző környezetet varázsoltak az egyik fóliasátor alá. Azért, hogy ideálisak legyenek a körülmények a lepkék számára, a helyiségben magas – 70 százalékos – a páratartalom és 30-35 fok közötti a hőmérséklet. A bábszekrényben lévő bábokból – melyek havonta érkeznek Costa Ricából – folyamatosan bújnak elő a pillangók.
A vendégeknek nem mindennapi élményt jelent a Dél-Amerika trópusain honos pillangók megfigyelése, fotózása. A sétautat bejárva csaknem húsz lepkefaj, 250-300 színpompás, trópusi képviselőjével találkozhatnak az érdeklődők. Nagy részük különösen napsütéses időben aktív, ilyenkor a növények között cikáznak, borongósabb időben pedig összecsukott szárnyakkal megpihennek a növények levelein, ágain. Costa Ricából, egy lepkefarmról báb alakban érkeznek ide havonta a lepkeszállítmányok, melyekből itt kelnek ki a lepkeház színpompás lakói. A nagyobbak, a tenyérnyi méretű denevérlepkék, és azúrlepkék 2 hónapig is elélnek, a kisebb fajták, mint a júlia- és a zebralepkék 2-3 hétig.
azúrlepke Tóth A- Péter fotója
Húszféle lepkefaj, nagyjából 400 egyede él a mesterségesen biztosított, dzsungeli körülmények között, egyedszámuk állandóságát a havi rendszerességű bábszállítmányokkal biztosítja a növénykert. Az állandó meleg, és a kellően magas páratartalom mellett természetes tápnövényeik, valamint banán, narancs, és mézes víz adják fő táplálékukat a lepkeházban.
Tavasztól őszig festői színekkel, varázslatos illatokkal, és kellemes érzésekkel töltődhetünk fel Magyarország páratlan rózsakertjében, a Szegedi Egyetemi Füvészkertben.
A Szegedi Egyetemi Füvészkerthatalmas rózsakertje, és történelmi rózsáinak gyűjteménye mellett pompás sziklakertje, japán kertje, tavirózsái, és az országban egyedülálló fajgazdagságú gyógynövénykertje páratlan élmény, nemcsak a botanika szerelmeseinek. A füvészkertben június hónapban virágzik először a virágok királynője, a rózsa,melynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Másodszor az évben augusztus végétől szeptember közepéig virágzik.
Történelmi rózsák – fotó: Tóth : Péter
Földünk számos ősi kultúrájában történetek, és mítoszok elengedhetetlen szereplője a rózsa, a különleges virág egyetlen hazai növénygyűjteményből sem hiányozhat. Rózsagyűjtemény már az 1930-as években volt a botanikus kertközponti részén, itt a modern, nemesített rózsafajtákból több ezer szál nyílik egy időben, számtalan színárnyalatban, és csábító illatokkal. A 125 modern nemesítésű rózsafajta sok évszázados nemesítési munka eredménye, mellé az elmúlt években törzses rózsák és történelmi rózsák gyűjteménye került.
fotó: Tóth A. Péter
„Három éve hoztuk létre a történelmi rózsák gyűjteményét – az országban egyedülálló mind fajtaszámban mind mennyiségben – az 1867 előtt nemesített rózsafajtákat mutatjuk be, melyből jelenleg 62 fajta található kertünkben. Köztük olyan ritkaságok nyílnak mint a damaszkuszi rózsa, melyből évezredek óta illóolajat készítenek, illetve a rózsafüzérek eredeti alapanyaga, a Rosa gallica officinalis, mely egy gyógynövényként is használatos rózsafajta”. -mondta Németh Anikó igazgató.
A történelmi rózsák inkább vadrózsáinkra hasonlítanak, bokrosodnak, és rövid idő alatt rengeteg, erős illatú virágot hoznak. Rendkívül ellenállók a kártevőkkel és betegségekkel szemben, nem kell permetezni őket.
A történelmi rózsák sokszirmúak, a sárga szín igen ritka köztük, viszont szinte minden más színárnyalatban tömegével nyílnak a Füvészkertben. Fajtái Nyugat-Európában jöttek létre, de Közel-Keletről és Kínából is származnak fajták. A modern nemesítésű és a történelmi rózsáknak együttesen jelenleg több mint 150 fajtája nyílik Szegeden, így az Egyetemi Füvészkert büszkélkedhet az országon a legváltozatosabb rózsagyűjteménnyel.
A szegedi Egyetemi Füvészkert gyógy- és fűszernövény gyűjteményét 2011 őszén adták át. A füvészkertek elődjének számító középkori kolostorkertek mintájára alakították ki a területét, egy középkori kolostor rom hatását keltő építménnyel az előterében kialakított parcellákban több százféle gyógynövényt helyeztek el. A gyógynövények hatóanyagai többek között az immunrendszerre, keringésre, húgyutakra, emésztőrendszerre és az idegrendszerre hatnak, melyek többségét a hagyományos természetgyógyászat évszázadok óta használja.
„Gyűjteményünk jelenleg 250 fajta gyógy- és fűszernövényt tartalmaz, Magyarország gyógynövénykertjei közül a legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező gyűjtemény. A lágyszárú növények mellett a legfontosabb gyógyhatással bíró cserjék is megtalálhatók a viszonylag kis területen.” -mondja Németh Anikó.
Megtalálhatók benne a gyógyszergyártás szempontjából fontos, az emberi szervezetre igen erőteljes hatóanyagokat tartalmazó növényeket, melyek házi alkalmazása tilos és életveszélyes, akár halált is okozhat.
Gyógynövénykert – fotó: Tóth A. Péter
forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/06/10/damaszkuszi-rozsak
