Mostantól bárki ingyen végigsétálhat a Louvre hatalmas csarnokain, megcsodálva a világ egyik leggazdagabb gyűjteményét. A párizsi múzeum virtuális tárlatán ugyanis immár a teljes kiállítás megtekinthető, csaknem 480 ezer műtárgy vált mindenki számára elérhetővé.
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye. Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők. A Mona Lisától a Milói Vénuszig a nagy történelmi korok legfontosabb emlékeit idézik meg a grandiózus virtuális kiállítóterek: szobrok, festmények, ékszerek és megannyi érdekesség várja az érdeklődőket. A fotók teljes képernyős üzemmódban is megtekinthetőek, illetve lehetőség van a letöltésükre is.
„A Louvre leporolja kincseit, a kevésbé ismerteket is beleértve. Most először bárki hozzáférhet a teljes műgyűjteményhez, és mindehhez csak internetkapcsolatra van szükség, no meg egy okoseszközre vagy asztali számítógépre” – mondta az online kiállításról Jean-Luc Martinez, a Louvre elnök-igazgatója. A Louvre a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye, gyűjteményében nemcsak az európai, hanem az egyiptomi, iszlám, keleti, görög és etruszk kultúra emlékei is megtalálhatóak. A járvány előtt óriási forgalmat bonyolított: évente mintegy 10 millió ember látogatott el az eredetileg kastélynak készült, a francia reneszánsz stílusát idéző épületbe.
Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A mai épület negyedrészét tevő várszerű épületet a 14. században V. Károly király gótikus stílusban átalakíttatta 1364 és 1380 között. I. Ferenc 1527-ben részben lebontatta és újjáépíttette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg; e munkák reneszánsz stílusú kivitelezése már II. Henrik korába esik. Később a terv mind grandiózusabb lett és különösen Medici Katalin királyné volt az, aki az építkezést előmozdította; Pierre Chambiges-zsal ő építtette a szajnai egyemeletes szárnyat (Petite Galerie), és ő kezdte meg a Tuileriák felé vezető Grande Galerie-t.
XIII. Lajos korában kezdődött a Louvre nagyszabású, a réginek négyszeresére tervezett kiépítése (Lemercier), majd XIV. Lajos alatt nagy erővel folytatódott (Levau és Claude Perrault). Később, amikor XIV. Lajos érdeklődését Versailles foglalta le, a Louvre körül minden elcsöndesedett, mígnem I. Napóleon francia császár Percier és Fontaine által az épületet restauráltatta, s a Tuileriákkal új összekötő galériát létesíttetett. Az építkezés III. Napóleon császár alatt fejeződött be egy-egy hatalmas északi és déli pavillonnal, amelyek az „új“ Louvre-t alkotják, ellentétben a nagy keleti udvart körülzáró „régi“ Louvre-ral. A Visconti és Leufel építészek által megtervezett újjáépítés következtében a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörült, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának leégése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.
A Louvre architektúrája a reneszánsz kezdetei óta jóformán múzeuma a francia építészetnek és ha művészeti szempontból nem is egészen egységes, hatalmas arányai, gazdag és változatos architektúrája révén egyike az újabbkori építőművészet reprezentatív alkotásainak. A Louvre épülete által határolt téren a 20. században üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből, amely 21,65 m magas, 35,4 m oldalhosszúsága 35,4 m és 666 üveglapból áll.
A Louvre vezetésre abban reménykedik, hogy az online múzeumlátogatás felébreszti a vágyat az emberekben aziránt, hogy a múzeum nyitásakor élőben is ellátogassanak ezekhez a különleges műtárgyakhoz.
