Rost Andrea operaénekesnek és Kovács Zoltán zeneszerző-fagottművésznek ítélte a Bartók–Pásztory-díjat idén a kuratórium.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján, március 25-én hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden esztendőben egy-egy kimagasló tevékenységet végző magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg. Olyanoknak ítélik oda, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez.
Idén a járványhelyzet miatt zárt körben, fokozott egészségvédelmi intézkedések mellett zajlott az ünnepélyes ceremónia. A kitüntetettekről határozó kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Vigh Andrea, tagjai pedig az intézmény oktatói, Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos rektorhelyettes; Kutnyánszky Csaba karvezető, tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes; Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professor emeritus; Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, címzetes egyetemi tanár; Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész, professor emeritus, valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, egyetemi tanár.
Rost Andreáról szóló méltatásában Medveczky Ádám hangsúlyozta: „Szakmai tökéletesség és költészet, ezek sikerének alappillérei. A bel canto nála anyanyelvként szerepel, de koncertjein bebizonyította, hogy minden zenei stílusban képes nagyszerűt produkálni. Gyönyörűen énekel dalokat és megigéző kedvességgel olykor operettet.”
Kovács Zoltánról Fekete Gyula írt laudációt. Mint méltatásában olvashat, a zeneszerző műveinek hosszú sora a szóló művektől a kamarazenén át a versenyművekig, szimfóniákig, oratorikus kompozíciókig terjed. Hangszere, a fagott természetesen több kompozíciójában is hangsúlyos szerepet kap. Legutóbbi művei közül is kiemelkedik a Missa Pannonica című oratóriuma, valamint a Három tánc és a Taorminai képek című szimfonikus alkotásai.
forrás: MTI, borítófotó: Emmer László és Lugosi Lugo László
