A kékszakállú herceg vára – A BDZ Kamaraműhely előadásában november 8-án a Zene Házában.

Cser Krisztián operaénekes ezúttal Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának különleges, kamarazenei átiratában lép színpadra. A Budafoki Dohnányi Zenekar Kamaraműhelye és Szüts Apor művészeti vezető közös munkája új fénybe helyezi Bartók remekművét: a kamarazenélés bensőségessége és a szimfonikus hangzás ereje egyszerre szólal meg. A darab előadásában két kiváló énekes szólista működik közre: a címszerepben Cser Krisztián, Judit szerepében pedig Mester Viktória lesz hallható. Az opera ikonikus helyszínei – a Kínzókamra, a Kincsesház, Birodalom és a többi – különleges fényhatásokon keresztül fognak megjelenni. A koncert november 8-án várja a közönséget. A Reggeli Expressz vendége Cser Krisztián operaénekes.

10. Budapest Kortárs Ékszerhét

A hordható művészet ünnepe immár tizedik alkalommal várja a közönséget október 27. és november 9. között. A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) háttértámogatását élvező rendezvény hagyományteremtő ereje már a kezdetektől vitathatatlan volt és ma is rendhagyó szerepet tölt be az itthoni és a nemzetközi kulturális vérkeringésben: amellett, hogy inspirációforrást és szakmai előrelépési lehetőséget nyújt az alkotók számára, a kortárs ékszerművészet szélesebb körben való népszerűsítésére is alkalmat kínál. Több mint 25 kiállítás, közel 100 alkotó, izgalmas helyszínek és különleges ékszerek a város szerte. A fókuszban most a magyar ékszertervezők – a stúdióékszertől a képzőművészet határáig terjedő skálán. Tárlatvezetések, beszélgetések, performanszok – a cél, hogy az ékszer ne csupán dísz legyen, hanem történet és gondolat is, amit viselni lehet. A Reggeli Tárlat vendége Huber Kinga ékszertervező, az esemény egyik alapítója és szervezője.

Szenzációs gasztro-felfedezés látott napvilágot Széchenyi Istvánnal kapcsolatban

A Gasztro régész blogot 2021-ben indította Geri Ádám újságíró azzal a szándékkal, hogy elfeledett, izgalmas történeteket mutasson be a magyar vendéglátás és bor elmúlt évszázadaiból. Ezúttal a pezsgő szavunk keletkezésének és a 1956-os tokaji aszú legendájának járt utána. A közvélekedés szerint Széchenyi Hitel című munkájában írta le először a pezsgő szót a buborékos borra, a Gasztrorégész azonban korabeli dokumentumokkal bizonyítja, hogy téves ez az állítás. De máig tartja magát az a legenda is, miszerint az 1956-os tokaji aszúkat más évszámmal hozták forgalomba, hogy az amúgy kiváló bor ne emlékeztesse a magyarokat a levert forradalomra.
Az Ízlés szerint rovat vendége Geri Ádám újságíró, borász.