Szirtes János 70 – Nagyszabású kiállítással ünnepel a Várfok Galéria

A Várfok Galéria művészkörének kiemelkedő alkotója, Szirtes János 70. születésnapját nagyszabású egyéni kiállítással ünnepli a kiállítóhely. Szirtes János (1954) a magyar kortárs művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, performer, videó- és médiaművész, valamint nagyhatású reformer pedagógus, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének tanára. A +36 Celsius-fok című, 2025. január 25-ig látható tárlaton Szirtes János legújabb, az utóbbi két évben készült munkái kerülnek bemutatásra, amelyek az alkotót idézve „figuratívak, de fenntartják az absztrakció jogát”. A Reggeli Expressz vendége Szirtes János.

Az otthon hidege című könyv

Sokan vannak, akik azért nem érzik jól magukat, mert bántalmazó közegben nőttek fel. Olyan környezetben, ahol semmi nem volt „elég jó”, ahol elérhetetlennek tűnt a biztonság. Egyre többen ébrednek rá azonban arra, hogy a gyerekkorban elszenvedett hiányok hogyan hatnak ki később az életük minden területére. Az otthon hidege személyes történetek segítségével segít felismerni a bántalmazás formáit, illetve jeleit. Lépésről lépésre támogatja az olvasót abban, hogy a bántalmazás és a történtek mélyére lásson. A kötet második része feltárja a gyógyulás következő szakaszait: a szembenézést és a feldolgozást. Hiánypótló könyv, hiszen nem csak a felismerésben segíti az olvasót, hanem az elfogadásban; abban, hogy otthonra leljen önmagában, és ráébredjen: sosem volt egyedül. A Könyvjelző rovat vendége a kötet egyik szerzője Szabó Eszter Judit kommunikációs szakember, újságíró, a Pszichoforyou alapítója.

Karczag Márton: A magyar Failoni és Reformátorok az Operaházban könyvek

Karczag Márton a Magyar Állami Operaház munkatársa, az Emléktárának vezetője lesz a Könyvjelző rovat vendége, akivel A magyar Failoni című könyvéről, illetve legújabb kötetéről a Reformátorok az Operaházbanról fogunk beszélgetni, amely gróf Bánffy Miklós 1912 és 1918 közi vezetői periódusát dolgozza fel. A hiánypótló kiadvány először foglalkozik részletesen az erdélyi polihisztor nevéhez fűződő operaházi korszakkal, ami épületfelújítással indult, két világhírű Bartók-premierrel ért véget, első két évében pedig kulcsszerepet játszott a Nemzeti Színházból szerződtetett főrendező, Hevesi Sándor.