Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics( 1927-2007) közeli barátainak „Szláva”, oroszgordonkaművészés karmester, emberjogi aktivista, a XX. század egyik legnagyobb művésze, 1927-ben ezen a napon született.
Rosztropovics zenészcsaládban született, az azerbajdzsáni Bakuban, édesapja hegedűművész, édesanya zongorista volt. Négyévesen kezdett zongorázni, tízéves korától apja oktatta, 16 éves korától a moszkvai konzervatóriumban tanult, tanára volt Sosztakovics és Prokofjev is. 1945-ben megnyert egy fiatal zenészek számára kiírt versenyt és ezután vált ismertté. 1961-ben a moszkvai konzervatóriumban a gordonka és nagybőgő tanszék vezetőjének nevezték ki, 1964-től elindult nemzetközi karrierje is. 1967-ben vett először kezébe karmesteri pálcát, Csajkovszkij Anyeginjét vezényelte a moszkvai Nagy Színházban.
1974-ben egy nyugati koncertkörút végén családjával elhagyta a Szovjetuniót, ahol 1978-ban megfosztották állampolgárságától. A házaspár Svájcban, majd Amerikában telepedett le, Rosztropovics 1977-ben a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere lett. Karrierjének több mint ezer koncertje közül talán a legemlékezetesebbet 1989-ben, a berlini fal leomlásakor adta a helyszínen.
Hazájába csak 1990-ben térhetett vissza. Élete során, világszerte több, mint ötven zeneszerző írt számára darabokat, s élete végéig teltházas koncerttermekben játszott. Msztyiszlav Rosztropovics az emberi és állampolgári jogok egyik élharcosa volt a szovjet korszakban, és jó barátságban volt Alekszandr Szolzsenyicin ellenzéki íróval. A hatvanas évek végétől nyíltan támogatta a neves szovjet ellenzékit és emberi jogi harcost, Andrej Szaharovot, s emiatt hazájában egymás után zárultak le fellépési lehetőségek. Nem sokkal az után, hogy Leonyid Brezsnyev akkori kommunista párttitkárnak írt levélben kérte a Szaharov elleni propaganda kampány leállítását, 1974-ben külföldre kényszerült, s 1978-ban megfosztották szovjet állampolgárságától.
A művész, aki a szovjet államfő, Mihail Gorbacsov által kezdeményezett peresztrojka utolsó szakaszában, 1990-ben kapta vissza állampolgárságát, a hetvenes és nyolcvanas években elsősorban Észak-Amerikában koncertezett, ám gyakran megfordult Nyugat-Európa koncerttermeiben is. Rosztropovics ott volt a berlini fal 1989-es lebontásakor, s 1991-ben, amikor a keményvonalas kommunisták puccsot kíséreltek meg Gorbacsov ellen megjelent a parlament moszkvai épületénél, s géppisztolyt fogott a kezébe.
Giovanni Battista Guadagnini 18. századi olasz mester munkája az a hangszer, amin az orosz művész utolsó éveiben koncertezett, és közel 2 millió angol fontért kelt el egy londoni aukción 2018-ban.
Az aukciós ház hivatalos oldalának közleménye szerint, a mesterhangszer volt az eddigi legdrágább árverési tárgy, ami a Visnyevszkaja-Rosztropovics házaspár hagyatékából származik.
Választását többek között azzal indokolta, hogy amikor 18 évesen részt vett egy moszkvai versenyen azt hitte, hogy Guadagnini-hangszeren játszik, később azonban, mikor a ’70-es évek végén megmutatta azt egy svájci hangszerkészítőnek, kiderült, hogy az mégsem az olasz mester műhelyéből került ki. Rosztropovics ekkor határozta el, hogy egyszer szert tesz majd egy Guadagnini által készített mestercsellóra.
