Trevor Charles Rabin dél-afrikai zenész, zeneszerző 1954-ben, ezen a napon született Johannesburgban. Trevor Rabin nevéhez olyan filmek kapcsolhatóak, mint az Armageddon, A háborgó mélység, a Con Air, a Bad boys, vagy a Varázslótanonc…
Hatéves korától kezdve foglalkozik zenéléssel. Eleinte – mint a legtöbb komponista – ő is zongoraleckéket vett, majd gitározni tanult, és 12 évesen megvásárolta élete első gitárját. Az 1968-ban megalakult „The Conglomeration” nevű zenekarban mutatta meg tehetségét. A zenekar olyannyira sikeres volt, hogy ’71-ben még díjat is nyertek (South Africa Battle Of The Bands). Párévnyi zenélgetés után azonban a banda feloszlott.
18 évesen Rabin a dél-afrikai hadsereg szolgálatába állt, majd leszerelése után tovább folytatta a zenélést: a gitárt immáron zongorára váltva járta a bárokat. Mindeközben építgette karrierjét, melynek első fontos állomása az 1978-ban megjelent szólóalbum, a „Beginnings” volt. Egy évre rá következett második albuma a „Face To Face”. 1982-től a Yes együttes tagjaként egyengette zenei pályafutását. Az együttes „90125” címet viselő albumán található instrumentális szám Rabin nevéhez fűződik.
Erre a zenére a kritikusok is felfigyeltek, és olyannyira tetszett nekik, hogy Grammy-díjjal jutalmazták. Míg a zenekarral a következő lemezen dolgoztak, a világ különböző pontján turnéztak (Olaszország, Japán, Anglia).
1995-ban kivált a Yesből, mivel új lehetőség nyílott számára: a „Can’t Look Away”-turnén Mark Mancina volt a Yes billentyűse, s a koncertsorozat alatt barátság szövődött köztük. Mancina éppen a „Twister” című film zenéjén dolgozott, mikor megkérte Rabint, segítsen neki a gitárszólós részek feljátszásában.
Ezután Rabin már eltántoríthatatlanul fordult a filmzene irányába: első önálló filmzenéje 1996-ban jött el a „Tisztítótűz” („The Glimmer Man”) című alkotással. 1997-ben közösen írt zenét Mancinával a „Con Air – A fegyencjárat”-hoz. Első igazán sikeres filmzenéje az „Armageddon” volt, mely a lemezeladási listák élére került.
Ezek után egyenes út vezetett a siker felé. Sajnálatos módon azonban munkássága mostanra a háttérbe szorult, és nem igazán ír maradandó alkotásokat.
Többnyire akciófilmekhez adta nevét, de komponált már vígjátékhoz („Hóbarát” – „Jack Frost”) éppúgy, mint drámához („Emlékezz a titánokra” – „Remember the Titans”).
Rendkívüli érzékkel keveri bele a nagyzenekari hangszerek közé a rockzenei elemeket. Múltja minden művében érződik – olykor túlságosan is: „Az egyetlen” („The One”), „Tolvajtempó” („Gone is 60 Seconds”), „Rossz társaság” („Bad Company”).
„A fiatal zeneszerzők többsége hegedűn játszik, vagy komolyzenei képzettsége van, szemben velem, aki rockzenész vagyok. Így más zenéket írok, mint ők.” – Trevor Rabin
forrás: Kulics László, filmzene.net
