A francia balett egyik legkedveltebb zeneszerzője, Leo Delibes 1836 február 17-én, tehát éppen 183 éve született.
Clément Philibert Léo Delibe francia zeneszerző már egészen kicsi korában foglalkozott zenével. 12 évesen vették fel a Párizsi Conservatoir-ba, ahol sikert sikerre halmozott, versenyeket nyert, majd 17 évesen, a párizsi Saint-Pierre-de-Chaillot templom orgonistája lett, sőt, a Théâtre Lyrique-ben zongorakísérő és segédkarmesteri feladatokat kapott. A színház számára minden volt akkoriban, az itt töltött több, mint két évtized alatt, 14 operettet komponált. Ekkoriban mindenki Offenbach modorában írt, természetesen ő is, így született meg a Két garasnyi szén, vagy a Két öreg testőr. Még csak 28 éves, amikor megkapja a Párizsi Opera karigazgatói pozícióját, s ezzel egyidőben más műfajok felé is nyitni kezdett. Megírta első balettjét „La source” (A forrás) címmel, amely nagy sikert aratott, a párizsi közönség imádta a könnyed, franciás eleganciát surágzó, a táncot kifejezetten elősegítő zenét. A következő balettje, ha lehet még nagyobb sikert hozott a számára, ez a mindenki által jól ismert „Coppelia”, amely E.T.A. Hoffmann történetére épül. Az immár Európa-szerte körülrajongott Delibes 7 év elteltével visszalépett a színházi élettől, hogy inkább a komponálásnak szentelje magát. Két évvel ezután mutatták be a Le Roi l’a dit (A király mondta) című vígoperáját, amely nem volt akkora siker, mint a Coppelia. A következő hét évben nem lépett a közönség elé új operával, balettet viszont ismét nagy sikerrel mutatott be, ez volt a Sylvia 1876-ban. 1881-től visszatér a kiindulási ponthoz, a párizsi Conservatoir-ba, immár zeneszerzés professzorként, s nemsokkal később megírja élete legnagyobb sikerét, az Indiában játszódó, egzotikus témájú Lakmé című operát, amely azóta is nagyon kedvelt darab a világon mindenhol. Utolsó, Kassya című operáját már nem fejezte be, Jules Massenet vállalta el, 1893-ban mutatták be. Delibes egyházzenei munkásságát kevéssé szokták megemlíteni, pedig kifejezetten érdekelte az egyházi zene. Az általa tisztelt Offenbach életművéhez is tudott kapcsolódni, ő hangszerelte ugyanis az operett atyjának befejezetlenül maradt, Hoffmann meséi című romantikus operáját. Delibes kedvelte a magyarokat, Budapesten többször is megfordult, vezényelte például az Operaházban a Coppeliát, amelybe csárdás motívumot is komponált; Magyar románc címmel zongoradarabot írt, 1879-ben pedig a nagy szegedi árvíz károsultjainak megsegítésére Párizsban jótékonysági ünnepséget rendezett.
A kép forrása: mrandmrsrice
