Egy új ismeret befogadása nagymértékben a külső tényezőktől függ, elsősorban a hangoktól. Néhány ember számára a hangok lehetetlenné teszik a koncentrációt, míg mások számára nélkülözhetetlenek. Vajon mi a helyzet a zenével?
A zene pozitív hatása az emberi lélekre már hosszú idő óta ismert. „A zenének megkérdőjelezhetetlen hatása van a hangulatunkra. […] Hozzájárul az érzelmi állapotunkhoz. Befolyásolja az emberi pszichológiát és a lelket és érezteti hatását az emberek hangulatán.” – írja Tomasz Ciećwierz pszichológus egyik könyvében. A zene szimulálja az agyat. Hatása van az emberre a terhesség ötödik havától, amikor a hallás kifejlődik. Vannak kutatók, akik amellett érvelnek, hogy annak, hogy valaki klasszikus zenét hallgat születés előtt, rengeteg pozitív hatása van a gyermek első évei során, mivel stimulálja a kreativitást és fejleszti az agyi erőt.
Mit mutatnak a tanulmányok?
Egy tanulmánysorozatot folytattak 1972 és 1992 között annak megállapítására, hogy a zene milyen hatással van a fiatalokra. Az eredmények mindenkit megleptek. Kiderült ugyanis, hogy a zene drámai módon meg tudja változtatni az új információ befogadásának képességét. A teszt csoport, akikkel zenét hallgattattak, jobban teljesített gyorsolvasásból, nyelvtanulásból és matematikából egyaránt. Az önértékelésük nőtt és a kreativitásuk is fejlődött. A motoros képességeik és a felfogásul javult és a környezetükkel való kontaktusok is egyre jobb lett. Annak képessége, hogy új információt sajátítsanak el, 90%-kal megnövekedett a tesztelt diákoknál. A kísérlet eredményeit a Nature magazin 1993-as kiadásában hozták nyilvánosságra
A Mozart hatás
Ez az a kulcsszó, ami alatt a fönt leírt jelenség megbújik. A Mozart hatást Dr. Alfred Tomatis írta le 1950-ben. Észrevette, hogy egy specifikus frekvencián belül (60 ütés percenként) javítja a tanulási képességet. Ezen kívül javítja az agyféltekék közötti kooperációt és lenyugtatja az érzelmeket, ami segíti a koncentrációs képességet. Ha nincs időnk vagy kedvünk összeállítani egy zenei listát, használhatjuk Don Campbell összeállítását is, aki a Mozart hatás írója. Az egyveleg, ami a Youtube-on is elérhető, több, mint 6 órányi zeneanyagot tartalmaz, Campbell ajánlásával.
A klasszikus zenén túl
2011-ben olyan feltételezések láttak napvilágot, hogy minden tudományterület esetében más zenei stílusra van szükség, ami az agyat a legkedvezőbb formában fogja stimulálni. Egy brit pszichológus, Dr. Emma Gray, akit a Spotify, a legnagyobb nemzetközi digitális zenei portál bízott meg a kutatás elvégzésére, részletes tanulmányokat végzett, hogy beazonosítsa, melyik zenei stílus segíti a különböző tanulási blokkokat. Akik új információt szeretnének befogadni a matematika területén és egyenleteket megoldani, azoknak koncentrációra van szükségük. Ezt legjobban az 50-60 percenkénti ütem segíti. Ha idegen nyelvet szeretnénk tanulni, összetett élettani problémákat megoldani vagy dátumokat megjegyezni, ahhoz legjobban az 50 és 80 percenkénti ütem passzol. Ez nem csak mély fókuszt eredményez majd, de találékonyságot és kreatív hozzáállást a problémákhoz.
A tanulás közbeni zenehallgatásnál az is fontos, hogy csak a zenét hallgassuk mindenféle más hang nélkül, ezért a rádióállomások és a zenei TV csatornák ki vannak zárva, ugyanis a reklámok és más, a zenék között leadott felvételek zavaróak és meggátolják a teljes koncentrációt.
Kép: Unsplash/Dmitrij Ratushny
