A Pesti Magyar Színház nemrég mutatta be Cserhalmi György rendezésében Csokonai Lili (Esterházy Péter) Tizenhét hattyúk című monodrámáját a Sinkovits Imre Színpadon. Esterházy Péter 1987-ben írott műve formabontó nagyon sok szempontból. Egy fiatal lányon keresztül mesél el egy élettörténetet a nyolcvanas évek közepétől, a barokk kor nyelvezetét használva.
„Én, Csokonai Lili löttem e nyívvel tellyes világra az 1965. esztendőben 17. septembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenségben megmaradván hóttig.” – így kezdődik Csokonai Lili könyve, amely regény és önéletrajz, látomás és valóság.
Esterházy könyvéről ezt olvashatjuk az Élet és irodalom 1987. májusi számában: „… a Tizenhét hattyúk a végletek könyve. Pontosabban: az összebékíthetetlenek összebékítésének könyve. Egy igazi pogány – ha tetszik: görög – sorstragédia evangéliumi megformálása. Egy banális kortárstörténet sorssá emelése: mitologémateremtés.”
Cserhalmi György, a darab rendezője pedig a következőket mondja: „A magánynak van egy pusztító ereje, ha engedjük. Van egy építő ereje, ha annak nyitunk utat. Nincsenek jó vagy rossz arányok. Az ember olyan, amilyen, amilyennek meg lett teremtve. Tudjuk erről a nőről, hogy Éva leszármazottja, előbb evett az almából, mint az Ádámok. Ez látszik rajta és a sorsán. Amit nem szabad elfelejtenünk, hogy ő egy nagyon okos nő. Talán ködösen hangzik ez most, de az előadás megtekintése közben értelmet nyer.”
Csokonai Lilit a Magyar Színház fiatal művésze Péteri Lilla alakítja, akit arról is kérdeztünk, hogyan éli meg a lány drámáját; mi az, amit a történet szereplőjétől tanult, és mi az, amit nem a különleges nyelvezettel ad át, hanem gesztusokkal; illetve számára mi az előadás koncepciójának legérdekesebb része?
PAPAGENO – Háver-Varga Mariannal
Adás: 2022.02.19.
