A szegedi Virág Cukrászda és Kávéház hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Ipartestülettel együtt hirdet meg. A „Nagyi kedvence” győzelmét Budapesten, az Országház Vadásztermében tartott sajtótájékoztatón jelentették be, az idei Magyarország Tortája cím mellett, amely a „Huncut szilva herceg” nevű édesség lett. A győztes tortákat augusztus 19-től lehet megkóstolni, mikortól az ország számos cukrászdájában és Budapesten, a Magyar Ízek Utcáján is árusítják. A Magyarország Cukormentes Tortája versenyre, melyet 11. alkalommal rendezett meg az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Ipartestület, az ország bármely cukrászdája és vendéglátó egysége nevezhetett. A cukrászok elsősorban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által jóváhagyott alapanyaglistát használták fel tortáik elkészítéséhez. Az idei győztes „Nagyi kedvence”-t a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház cukrászmestere, Gyuris László készítette. A hozzáadott cukor nélküli tortában a málnavelő, a fehércsokoládés pisztácia ropogós, valamint, a mascarpone mousse harmonikus ízvilágát hibiszkusz virág és csipkebogyó velő teszi teljessé. A piskóta mandula- és kókuszlisztből készült, így gabonalisztet sem tartalmaz. A „Nagyi kedvence” cukorbetegek számára is jó választás lehet, a torta laboratóriumi vizsgálatait a Wessling Hungary Kft., független élelmiszervizsgáló laboratórium végezte. A második helyezett Sztaracsek Ádám és Szirmai Péter, a komáromi Jánoska Cukrászda cukrászainak alkotása, a „Csokoládé királyfi” lett, a harmadik díjat Sabján Adrienn, a Cake to go Budapest cukrásza, az „Epres túrógombóc” torta megalkotója érdemelte ki. A Magyarország Tortája címet idén Karikó Orsolya nagykőrösi cukrász kreációja, a „Huncut szilva herceg” fantázianevű torta viselheti. Gyuris László cukrászmesterrel, a Nagyi tortája készítőjével arról is beszélgettünk, mi indította el a pályán és honnan ered a névválasztás a tortához?
Vendégünk Gyuris László cukrászmester
A napokban megjelenik Bendl Vera író második regénye Majdnem negyven címmel, a Kalligram Kiadó gondozásában. „Bekúszik a sötétség az életünkbe meg a szerelmeinkbe. De attól még lehet jó is néha, nem? Kérdés persze, hogy meddig tart a szerelem, és hol kezdődik a kibírhatatlan? Meddig lehet várni valakire, akinek az ingét egy másik nő mossa, és mi van, ha az élet hirtelen elmúlni látszik, csak nem tudjuk, mikor választottuk azt, hogy éppen így alakuljon? Hány férfi a sok és hány a kevés, főleg pedig: hány gyerek? Jó lenne megkeresni a válaszokat, ha valaki már majdnem negyven. A harmincas évei végén járó nő belső monológjában sajátosan keveredik a dolgok hétköznapisága a beszéd néhol költői ritmusával, így kerül egy helyre az Énekek éneke a Combino villamossal, az emésztő szerelem a felnőtt filmekkel és a lencsefőzelékkel.” – olvasható a könyv fülszövegében. Bendl Vera első novelláskötete, A másik férfi, azt vizsgálta, hogy hol húzódik a határ hűség és hűtlenség között, novelláinak szereplői egy-egy pillanatra kinéznek a szorongó keresésből, és, ha nem is a maga teljességében, megtapasztalják a boldogságot vagy a szabadságot, hogy aztán, sokszor önnön hibájukból, visszazuhanjanak a mindennapos kilátástalanságba. Ugyanakkor Bendl Vera kapcsán gyakran merül fel a kérdés, hogy ő voltaképpen gyermek, vagy felnőtt szerző, hiszen a Pagonynál számos népszerű gyerekkönyve jelent meg az elmúlt években, többek között a Mihályi Csongor és az időgyurma, a Berci nem megy iskolába, A galamb, aki megette az időgyurmát, a Sanel a legbátrabb galamblány és a Matyi tigrissel álmodik, amely idén elnyerte az Év gyermekkönyve díjat. Bendl Verával arról is beszélgettünk, hogyan írta magát a Majdnem negyven, mit vizsgál benne és hogyan lehet jól működtetni ezt a két párhuzamos világot szerzőként, ami a felnőttek és a gyerekek világában utazik és utaztat?
Vendégünk: Bendl Vera író
A Magyar Jazz Napja 15 éve van jelen a hazai zenei életben. A Zsoldos Béla ötlete nyomán a Magyar Jazz Szövetség által szervezett ünnepi koncertsorozat ezúttal a Magyar Zene Házába is beköltözik. Augusztus 28-án a Magyar Jazz Napját nagyon színes programkínálattal, koncertekkel, családias hangulatú zenei kalandokkal ünnepelhetjük, az eseményt a Mitől jazz a jazz? Című előadás nyitja meg. A Magyar Jazz Napja célja felhívni a figyelmet a jazz zene értékeire, és a hazai előadók, zeneszerzők jelentős művészeti tevékenységére, eljuttatni a műfaj legsikeresebb, legjobb hazai és nemzetközi előadóit, szólistáit a szélesebb közönség elé, bemutatkozni a fesztiválok többezres nézőserege előtt, szemben a klubkoncertek sajátos, a műfajra jellemző, az előadó és a közönség közötti kapcsolatra épülő előadásmódjával. A 8-10 órányi koncert, évente 60-80 fellépővel, a műfaj egyik legnagyobb hazai eseménye. A Magyar Zene Háza és a Magyar Jazz Szövetség közös rendezvényeként szerveződő Magyar Jazz Napja – e rendezvénnyel a műfaj önállóan képviselteti magát a legnagyobb hazai fesztiválokon. A szabadegyetemi előadást követően Sárközi Dina Quintet koncertjével indul a program, az estet pedig László Attila legújabb formációja, az László Attila Fusion Circus műsora zárja.Halmos Andrással, a Magyar Zene Háza könnyűzenei és jazz programszervezőjével arról is beszélgettünk, hogy mit képvisel a magyar jazz ma a nemzetközi zenei életben és az elmúlt évek visszajelzései alapján, mi adja a Magyar Jazz Napjának fontosságát?
Vendégünk: Halmos András
Két év kihagyás után, szeptember 3-án ismét Pozsonyi Piknik, Újlipótváros – és Budapest – egyik legnépszerűbb civil kulturális rendezvénye, amelyet egykor Rédei Éva, Kövesdi Péter és a névadó Bächer Iván író alapítottak. Az első Pozsonyi Pikniket 2009-ben szervezték meg, majd csatlakozott a szervezőkhöz Bubics Ádám, Bubics-Bodorkós Tamara, Dobi Irén, Gálvölgyi Dorka, Juszel Aliz, Keleti Éva, Kálmán Zsuzsa és Pintér Balázs. 2019-től Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata a tulajdonos, de a cél továbbra is az őszköszöntő első szeptemberi hétvégén színvonalas műsorokkal várni az Újlipótváros kulturális falunapjának is becézett zenei és kulturális programokra a látogatókat. Az egész napos rendezvényre számos színház települ ki, de nem csak színészekkel, hanem könyvbemutatókkal, pódium beszélgetésekkel, képzőművészekkel is találkozhatnak az érdeklődők. A Rakpart Nagyszínpadon fellép többek között az Óbudai Danubia Zenekar, a Zichy Színműhely, az Átrium Staff zenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, de érkeznek a Vígszínház, az Orlai Produkciós Iroda, a Pesti Magyar Színház, a József Attila Színház és a Játékszín színművészei is. A Fidelio Színpódiumon a Budapest Jazz Clubbal, Nyári Krisztiánnal, Lukács Sándorral, Erdős Virággal is találkozhatunk, de természetesen innen sem hiányozhatnak a színészek és színésznők, valamint az előadásrészletek. A Piknik Gyermekszínpadon a Pozsonyi Pagony, a Holdvilág Kamaraszínház, a Budapesti Operettszínház és a Zichy Színműhely műsorai szórakoztatják a kicsiket és nagyokat. Bubics Ádámmal, a Pozsonyi Piknik egyik főszervezőjével beszélgettünk a közelgő eseményről.
Vendégünk Bubics Ádám főszervező
