10 és 12 óra között ismét jelentkezik a Papageno Klasszik, a Klasszik Rádió 92.1 kulturális ajánlóműsora.
Az EuroPAS-díjas Madách Musical Táncművészeti Iskolát és Szakközépiskolát 2001-ben alapította Sárközi Gyula, a Magyar Állami Operaház korábbi magántáncosa és balettmestere, a Magyar Táncművészeti Főiskola egykori tanára, docense és a Madách Színház tánckarának művészeti vezetője. A tánciskola komplex képzésének keretében, többféle tagozaton több mint négyszáz növendék tanul óvodás kortól egészen 22 éves korig. A diákok rendszeresen fellépnek különböző színházi produkciókban. Az iskola most új helyszínnel bővül, a Madách Táncművészeti Studió Rákosligeten is megnyitja kapuit. Sárközi Gyula az Állami Balett Intézet növendéke volt, majd a Magyar Állami Operaházban kartáncosaként, később címzetes magántáncosaként, szólistaként, 1990-től balettmesterként, 1991-től koreográfus-asszisztensként dolgozott. Legfontosabb mestereinek Seregi Lászlót, Markó Ivánt és Fülöp Viktort tartja. Tíz évig tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, ahol évfolyamvezető balettmester volt, 1999-ben a docensi címet is megkapta. 1996-1997-ben a Magyar Fesztivál Balett balettmestereként dolgozott, 1992-től a Madách Színház tánckarának művészeti vezetője. 2000-ben hozta létre a KFKI Kamarabalettet, amely később Sárközi Gyula Társulat néven működött tovább. A Madách Musical Táncművészeti Iskolát és Szakközépiskolát azzal a céllal hozta létre, hogy professzionális musicaltáncoskokat képezzen, világszínvonalú oktatás keretében, a tánc adta örömre koncentrálva. Sárközi Gyula maga is szegény sorsú roma családból származik, Budapest VIII. kerületében nőtt fel, a szeretetteljes családi háttér és a sok munka eredményeként a nehéz körülmények ellenére kiemelkedő pályát járt be. Ezért tartja fontosnak, hogy a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Szakközépiskolában a hátrányos helyzetű és állami gondozott gyermekek kedvezményesen vagy térítésmentesen tanulhassanak. Sárközi Gyulával interjúnk első részében arról is beszélgettünk, honnan hova jutott el az iskola az elmlt két évtizedben, mire a legbüszkébb álma megvalósítása kapcsán? A ma már Madách Tánc-és Színművészeti Iskola és Szakgimnázium néven működő oktatási központ budai és zuglói helyszínei mellett, Sárközi Gyula művészeti vezetése mellett, megnyitja XVII. kerületi új táncstudióját is. A táncművész-koreogáfus főbb szerepei a Magyar Állami Operaházban: Othello (címszerep), Karenin (Anna Karenina), Banquo (Macbeth), Oynomaos király (Olympia), Nagyvezír (Seherezádé), A csodálatos mandarin (címszerep), Júdás (A próba), Oberon (Szentivánéji álom), A Halál (A halál és a lányka), Tybalt (Rómeó és Júlia), Az afrikai (Spartacus), Gyilkos (Zorba), Polgármester (Coppélia), Kentaur (Sylvia), Simone anyó (A rosszul őrzött lány), Hilarion (Giselle), Ferenc József (Mayerling) A Madách Színház legendás Macskák előadásában ötszázszor táncolta Mefisztulész szerepét, majd Seregi László mellett a darab próbavezetője lett. A Sárközi Gyula Társulat Habiszti című előadása a tánc nyelvén fogalmazza meg a roma népirtás tragédiáját, amely közel 220.000 roma életét követelte. A produkcióban a Madách Művészeti Iskola növendékei is szerepelnek, amit legközelebb szeptember 9-én Gödöllőn adnak elő a Művészetek Házában. Sárközi Gyulával készült interjúnk folytatásában a Habiszti című előadás kapcsán beszélgettünk.
Vendégünk Sárközi Gyula
Nézd a világ színes rebbenéseit – sötétben! A Bodor Tibor Egyesület újra vaksötét estre invitálja az érdeklődőket, ezúttal Galkó Balázs színművésszel, aki teljes sötétségben Radnóti Miklós verseit mondja majd Helle Maximilian zenei közreműködése mellett. Szeptember 7-én kialszanak a fények, vaksötét lesz a teremben és felcsendülnek a hangok…Hogy mennyire más élmény így minden? Nehéz szavakkal átadni azt a varázslatos utazást, amely kezdetét veszi ilyenkor. Hallhattuk már vaksötétben Szalóki Ágit, Németh Jucit, Gallusz Nikolettet, Vincze Lillát, Kollár-Klemencz Lacit, A Budapest Bárral Tóth Verát és Frenket, Hobót és a Bagossy brotherst, majd tavaly először próza is megjelent a sötétben, Hobó közvetítésével. Az 1960-as években indult el Magyarországon a hangoskönyvek készítése, első felolvasók között csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez Bodor Tibor színművész, aki egymaga több, mint egy teljes esztendőnyi hangoskönyvet olvasott fel, amelyek nagy része ma is elérhető. 2017-ben indult útjára a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, ahol a látók és a látássérültek közösen dolgoznak azért, hogy minél több irodalmi mű legyen elérhető hangoskönyvként a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtárában. Az Egyesület az első évben 150 könyvet adott át, amelyeket önkéntesek olvastak föl. Az Egyesület fő célja mellett, szeretne egyre több kulturális programot szervezni is. A szeptember 7-i eseményre történő jegyvásárlással a vakokat és látássérülteket hangoskönyvek készítésével támogató Bodor Tibor Kulturális Egyesület munkáját segíthetjük. Galkó Balázs színművésszel, az est kapcsán arról is beszélgettünk, mikor kezdet verset mondani?
Adás: 2022.08.27.
