Hangjelek című rovatunkban szerdán Zsoldos Dávid, a Papageno igazgatója a vendégünk, akivel mi másról, mint a báli szezonról, a farsangról és a báli zenékről beszélgetünk.
A farsang a vízkereszttől húshagyókeddig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsangi bálozás szokása a 17. századtól vált általánossá, a 18. század folyamán már nem csak a nemesi körök rendeztek bálokat, hanem a középnemesi, polgári rétegek is. Magánszemélyek, egyesületek, testületek egyaránt rendeztek bálokat, közülük a téli szezon álarcosbáljai voltak a legnépszerűbbek. Az elmúlt évszázadokban talán még nagyobb hagyománya volt a farsangi mulatságoknak, báloknak, lakomáknak, mint manapság.
Az biztos, hogy a farsangi bálokat élénk figyelem követte a sajtóban, rengeteg báli hirdetést, tudósítást találni a régi fővárosi lapokban. A jelmezkölcsönzés sem új találmány, 1790-ben egy élelmes kereskedő a Budai Várban, a Dísz tér egyik házának földszintjén nyitott jelmezkölcsönzőt, ahol olcsón kölcsönözhettek farsangi kellékeket, maskarákat a bálba indulók.
A farsangi mulatságok magas rangját jelzi, hogy Mária Terézia 1772-ben helytartótanácsi rendeletben, 8 pontban szabályozta a következő év álarcos báljait. „ A német-római császárné, Magyarország és Csehország királynője és Ausztria főhercegnője tudtul adja a polgárságának, hogy kegyeskedett olyan nyilvános bálokat engedélyezni, amelyeken a közönség a maga nagyobb gyönyörűségére vehet részt.”A rendelet meghatározta a mulatságok, vigalmak gyakoriságát, időtartamát, helyét, a felölthető álarcok körét, és rögzítette, hogy a báli jövedelem hat százalékát a városi tanács megbízottainak a helszínen ki kellett fizetni.
Vízkereszt után hetedvasárnapig heti 2-3-szor lehetett bálokat rendezni este 8-tól hajnali 3-ig, majd húshagyókeddig hetenként többször is, hajnali 5-ig. Bár mindenki olyan jelmezt viselhetett, amilyet akart, ha valaki valamilyen utálatos alak képébe öltözött, törpének, vagy óriásnak, vagy épp eltakarta magát egy szekrénnyel, oszloppal, illetve harlekin figurának öltözött, nem volt szabad beengedni.
Az álarcosbálon volt csak szabad viselni az álarcot, a lépcsőn megérkezéskor, vagy távozáskor nem. Álarcot viselhetett tovább mindenki a hintóban, de ha gyalogosan közelítette meg a bál helyszínét, akkor már nem, az ilyet bárki feltartóztathatta, és áristomba kísérhette. Tiltották a denevér és ördögmaszkot. Papírból készült maskarát nem szabadott viselni annak tűzveszélyes volta miatt. A rendelet bizonyosan a közbiztonságot volt hivatott erősíteni. A várbeli közlekedést is szabályozták farsang idején, az Úri utca felől kellett behajtani az Országház elé, és az Országház utca felé kellett távozni a megnövekedett kocsiforgalom miatt.
NYITÁNY – Szerémi Nórával
Adás: 2022.02.02.
