A Klasszik Anekdotákban Giovanni Pierluigi da Palestrina halálának évfordulója kapcsán az itáliai zeneszerzőről, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselőjéről beszélgetünk a Klasszik Rádió zenei szerkesztőjével, zenetörténésszel, Békéssy Lilivel.
Palestrina, ahogy az utókor elnevezte, az “egyházi zene megmentője”
Giovanni Pierluigi da Palestrina itáliai zeneszerző, a reneszánsz templomi zene kiemelkedő képviselője.1594. február 2-án hunyt el Rómában.
Ő lett az egyházi zene megmentője. Ez időben a tridenti zsinaton a többszólamúságnak a templomi zenében való teljes tiltásáról tárgyaltak. Palestrina viszont kiállt a többszólamú zene mellett. A zsinatnak írt – de II. Marcell pápának dedikált – miséjében demonstrálta, hogy a többszólamúság is kifejezheti a történet vallásos üzenetét. A zsinat megenyhült, és az általa létrehozott stílus etalonná lett. Stílusa, zenei nyelve ma a szólamszerkesztés mintája, zeneszerzőiskolák kötelező tananyaga.
Palestrina mint minta – Allegri Miserere kompozíciójában, amely közvetve Mozartra, majd Bachra és Liszt Ferencre gyakorolt hatása tetten érhető a zenetörténelemben.
Gregorio Allegri olasz zeneszerző, egyházi elöljáró és énekes. Legismertebb műve a gregorián Miserere, amely az egyik legnépszerűbb egyházi kórusmű a világon.
Gregorio Allegri legnevezetesebb kompozíciója részben annak köszönheti hírnevét, hogy a Vatikán, felismervén, mily csodálatos remekmű került a birtokába, hosszú ideig megtiltotta, hogy a Miserere kottái kikerüljenek a Sixtus-kápolna falain kívülre, ám a legenda szerint az ifjú Mozart egyetlen meghallgatás után hangról hangra eszébe véste, majd emlékezetből lejegyezte az egész darabot. Mint sok más késő reneszánsz és kora barokk vokális műre is igaz, a Miserere hatása részben az osztott kórusok térbeli távolságából fakadó akusztikai élményből fakad.
NYITÁNY – Szerémi Nórával
Adás: 2022.01.31.
