A Reggeli Express vendége pénteken Presser Gábor Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző. A téma pedig az ezredik előadásához érkezett örök fiatal színdarab, A padlás!
A padlás a Vígszínházban már megélt egy ezredfordulót, 33 évet, több mint egymillió nézőt, eljutott a világ távoli tájaira is a 999. stream-ünnepen, november 20-án pedig végre eljön az 1000. előadás ideje is. A darab szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. A Marton László rendezésében bemutatott előadás 13 karakterének bőrébe az eltelt évek során közel 100 színész bújt, de nemcsak a színpadon váltották egymást a generációk, hanem a nézőtéren is.
1988. január 29-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb magyar zenés színpadi művét a Vígszínházban. „A padlás az én hitvallásom. Választ keres örök kérdésekre: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább” – mesélte Sztevanovity Dusán, aki egy álmatlan éjszakán, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában, egy ég és föld közötti helyen, papírra vetett egy négy oldalas szinopszist. Nem sokkal később a zsennyei alkotótóházban, ahova Presser Gáborral egy lemez munkálatai miatt utaztak le, egy esős napon letette a zeneszerző elé a darab szinopszisát, aki elolvasta, majd zongorához ült, és – ha az emlékek nem csalnak – megszületett a Fényév távolság című dal, és egy sor, melyet azóta is generációk énekelnek: „Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.”
A padlás első olvasópróbáját 1987. november 30-án tartották, a rendezői székbe Marton László ült, dramaturgként pedig Radnóti Zsuzsa csatlakozott – az addigra már Horváth Péter íróval is kiegészült –alkotói csapathoz. A cél az volt, hogy egy olyan darabot állítsanak színpadra, ami nemcsak a gyerekek számára érdekes, de a felnőtteket is megérinti. Mindenkihez szól: 9-től 99 éves korig.
Műsor: Nyitány
Adás: péntek 7:00
Műsorvezető: Szerémi Nóra
