A kabuki-színház varázslatos világa címmel február 23-án a Cinema Kabuki filmfesztivál társeseményeként kapcsolódhatunk egy izgalmas webináriumhoz, a Japán Alapítvány Budapest szervezésében. Az esemény előadója Duró Győző dramaturg, a budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének tanára, egyetemi docens. Beszélgetőpartnere és egyben az est moderátora Cseh Dávid dramaturg, esztéta és fordító.
„A kabuki Japánban több mint négyszáz éve népszerű színjátékforma, amely eredetileg a XVII. században megerősödött nagyvárosi polgárság szórakozását szolgálta. Különleges díszletei és jelmezei, az európai barokk színpadtechnikáját is meghaladó szcenikai megoldásai, színészeinek szuggesztív arcfestése és bravúros mozgásformái ma is lenyűgözik a nézőket” – olvasható az esemény ajánlójában.
Bár nők találták ki és vitték sikerre közel négyszáz évvel ezelőtt, mégis 1629-ben a shógunátus megtiltotta, hogy a kabukiban nők szerepeljenek, ezért helyüket fiatal fiú színészek vették át. A kabuki színészek a kor ünnepelt sztárjai voltak, miközben az akkori társadalmi elit megvetette őket foglalkozásuk miatt. A kabukiban a színjátszásnak legalább akkora szerepe van, mint a jelmezeknek, díszleteknek. A díszlet megeleveníti a hagyományos japán élet momentumait, a színészek játékát élő zene kíséri, a színészek akár ki is sétálhatnak a nézők közé. Az erős smink, a parókák, látványos hajviseletek is fontos része a színpadi látványnak. A kabuki témáját tekintve igen változatos, a szerelmi darabok mellett drámák, humoros történetek, történelmi események is megjelennek, de nem a teljes történet mesélik el, csak azok legizgalmasabb, legjobb részét.
Cseh Dávidot, az esemény moderátorát arról is kérdeztük, mire utal a kabuki név; miért fontos része a kabuki-színház a kulturális örökségnek; milyen hatásokat lehet benne felfedezni, és a japán társadalom számára mit képvisel?
PAPAGENO – Háver-Varga Mariannal
Adás: 2022.02.19.
