Mi történik, ha hangszeren játszunk az űrben?

Írta: 

Ha az ember a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodik egyhuzamban néhány hónapot, akkor biztos, hogy adódik egy jó adag szabad ideje, amit el kell tölteni valahogy. Egy lelkes zenész pedig biztosan előkapja majd a hangszerét. De mi történik, ha mikrógravitációban próbálunk zenélni?

Első és legfontosabb: fogunk tudni!

A hanghullámok a levegőn keresztül terjedve jutnak el hozzánk. Mivel az űrjárművekben is van levegő, ezért a hangszereknek, így vagy úgy, de működniük kell. Más a helyzet, ha az űrállomáson kívül próbálkozunk. A gitár vagy hegedű húrjai megrezdülnek ugyan, de nem keltenek hangot. Ugyanígy a fúvósok sem szólalnak meg, hiszen a bennük áramló levegőnek kellene hangot keltenie.

Biztonságos?

És nem, nem arról beszélünk, hogy a hangszer ellebeg mellettünk és fejbe talált valakit (de igen, ez is teljes mértékben lehetséges).

A fából készült hangszerek, mint a hegedű is, éghetők, ezért érdemes megkérdezni az űrjármű vezetését, hogy nem jelent-e gondot az eszköz a fedélzeten. A hangszerhez érdemes fém tokot választani, a műanyag tokok sokkal több sugárzást nyelnek el.

Mi a különbség?

Amikor egy űrállomáson játszunk, a hang nagyon hasonló lesz, hiszen a hanghullámok a mikrogravitációban is ugyanúgy működnek, mint földi körülmények között. A NASA viszont elmagyarázza, hogy az eszközöket egy kicsit másképpen kell kezelni.

Egy interjúban két asztronautát Carl Walzot és Ellen Ochoát szólaltatták meg. Ochoa mag is fuvolán játszik: „amikor fuvoláztam, be kellett akasztanom a lábaimat egy lábtartóba.” – mesélte. Bár a fuvolából távozó levegő energiája nagyon kicsi, a mikrógravitációban ez is elég lett volna ahhoz, hogy Ochoát körbe repítse az űrállomáson. A NASA-nak azt mesélte: „A lábamat bekötöttem az erre szolgáló hurokba, de így is érzetem, hogy egy erő mozgat engem előre-hátra egy kicsit, ahogyan játszom.”

A gitáros Walz azt mesélte: „A gitárhoz nem kell vállpánt odafent, de az nagyon vicces volt, mikor a pengető kiesett a kezemből, és ahelyett, hogy leesett volna, elkezdett lebegni. El kellett kapnom, mielőtt elveszik.”

És mi az, ami nem változik?

„ A legkülönösebb dolog abban, ha az ember az űrben próbál zenélni, az az, hogy az egész egyáltalán nem furcsa.” – vallja Carl Walz. „A legtöbb otthonban van egy vagy két hangszer. Szerintem ez áll az űrbéli, második otthonunkra is. Ez természetes. Ettől az egész kicsit az otthonunk és nem csak egy űrjármű.”

Az, hogy a NASA engedte az űrhajósoknak, hogy hangszereket vigyenek magukkal, aláhúzza a zene fontosságát a programjukban, akár a hallgatásra, akár a játékra gondolunk. Milyen jó is arra gondolni, hogy valahol fent, a föld körüli pályán keringve az asztronauták találnak egy kis időt arra, hogy muzsikáljanak.

Képek: Unsplash/NASA

Forrás

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom

1022 Budapest, Detrekő u. 12. +36-1-786-64-64