Munkácsy, a festőzseni

Írta: 

175 éve, 1844 február 20-án született Munkácsy Mihály festőművész.

 

A magyar festőzseni bajor származású, szülei korai halála után került nagybátyjához, Reök István ügyvédhez, aki 11 korában asztalosinasnak adta. Itt nagyon sok testi és lelki fenyítést kellett elszenvednie, ami egész életére nyomott hagyott benne. Bár megszerezte segédlevelét, nagyon rossz körülmények között élt. 

Később azonban megismerkedett Szamossy Elek festőművésszel, aki magához vette és rajzra, festészetre tanította őt. Munkácsy 1863-ban készítette első festményét, ekkor még eredeti nevén, Lieb Mihályként, majd abban az évben Pestre költözött és felvette a Munkácsy nevet. Sok barátja, támogatója akadt, akik például elintézték neki, hogy havi díjat kapjon a Képzőművészeti Társaságtól, illetve Bécsbe küldték, Rahl mesterhez, akinek támogatásával, felvették a Képzőművészeti Akadémiára. Mestere halála után visszatért Magyarországra és megfestette többek között, a Búsuló betyárt, amit most is megcsodálhatunk a Nemzeti Galériában. Nem sokkal később, ismét barátai segítségével felvették a müncheni Akadémiára, itt festett képei közül kiemelkedő az Árvíz és a Vihar a pusztán, amivel végre a magyarok tetszését is elnyerte. A következő években számos mesternél és iskolában megfordult, de ami sajátos, összetéveszthetetlen stílusának kialakulását jelzi, az az Ásító inas című képe, majd a világsikert hozó Siralomház, később a Részeges férfi hazatérése, a Tépéscsinálók és az Éjjeli csavargók, majd a Zálogházban és a Műterem című képei jöttek, amelyek sajnos külföldi, főleg amerikai magántulajdonban vannak. Az 1870-es években elvette de Marches báró özvegyét. Cecile a kor és a világ első női festészeti menedzsere, aki minden egyes fontos társadalmi eseményre elment Munkácsyval és pontosan leszervezett számára minden találkozót, megrendelést. Házasságával egy időben új korszak is nyílt festészetében: Rőzsehordó nő, Kukoricás, majd a Milton 1878-ban elnyerte a párizsi világkiállítás első díját. Az 1881-es Krisztus Pilátus előtt és a Golghota amerikai képkereskedő megrendelésére készültek, de jelentős értéket képviselnek. Szintén az 1880-as években festette csendéleteit és tájképeit. Az 1890-es elején készíti el a Honfoglalás freskót, amely most az Országház elnöki fogadótermében van, de itt már beteg, ereje elhagyja. 
Mindenképpen meg kell említeni arckép festészetét, amely a legnagyobbak közé emelte: Muffos arckép, a Liszt, Haynald és az Ecce homo mind egy korszakos zseni alkotásai.

A képen Munkácsy és felesége, egyben menedzsere, Cecile. A kép forrása: kulturpara.blog.hu

 

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom

1022 Budapest, Detrekő u. 12. +36-1-786-64-64