A születésnapos Monteverdi | 451

Írta: 

A barokk zeneszerző forradalmasította a zenét és csodálatos pillanatokat szerzett nekünk. A zene egyik legnagyobb látnokának is tartják a 451 évvel ezelőtt megszületett olasz zeneszerzőt. Köszönjük Monteverdi…

Négyszáz évvel az első operájának a megalakulása óta Monteverdi még mindig a zene egyik legfontosabb és leginnovatívabb alakja. Ki csinálja utána?

A cremonai születésű zenei zseni első művét 15 évesen vetette papírra: a Sacrae Cantiunculae egy háromszólamú, vallásos dalgyűjtemény volt, és 1582-ben nyomtatásban is megjelent. A következő évben újabb gyűjteménnyel jelentkezett, de sajnos a Madrigali spiritualinak csak egyetlen szólama maradt fenn. E művét Alessandro Fraganescónak ajánlotta, aki pártfogolta az ifjú mestert, és valószínűleg a kiadás költségeit is fedezte.

A Gonzaga-udvar szolgálatában

Vincenzo Gonzaga 1587-ben lett Mantova hercege. Vincenzo kiváltképpen kedvelte a művészeteket: költőket, zenészeket, festőket hívott meg udvarába, így került Monteverdi is az udvarába. Hivatalosan nem volt több egy violajátékosnál, de rövid időn belül a hercegi udvar zenei életének főszervezőjévé vált. A herceg halála után Velencébe ment, ahol élete végéig a Szent Márk templom karnagyaként dolgozott.

Megszületett az első opera

Nevéhez fűződik az első opera megszületése és az operatörténet egyik legfontosabb napja 1607. február 24-én volt. Ekkor mutatták be a L’Orfeo-t. Korábban még egyetlen műre sem használták az opera műfaji megjelölést. Rögtön hatalmas siker lett és később bemutatták Torinóban és Firenzében, ma pedig már a világ számos pontján. Érdekessége, hogy Monteverdinek ez az egyetlen operája, ami teljes egészében fennmaradt minden egyes részletével együtt.

Mélyérzésű Monteverdi

Korabeli levelek bizonyítják, hogy rendkívül mélyen foglalkozott művészetével és érzékeny volt a kritikára. Nem egy sorscsapást kellett túlélnie az életében. Feleségét, Claudia Cattaneis-t és négy gyermeke közül az egyiket még gyermekkorában vesztette el. Ez rettentően megviselte és depressziója mellett nagyon komolyan vette a szülői feladatait. Zenedrámáiban elsőként valósította meg a zene és a szöveg összhangját. A szöveget lendületes dallamvilággal emelte ki, feladata az volt, hogy az emberi érzelmekre hasson.

Lamaneto della nimfa című mardigálja, ami az Arianna című elveszett operájából fennmaradt egyetlen jelenet tökéletesen megmutatja az olasz zeneszerző lelki mélységeit. Szerinte, ha egy nő elveszíti a szerelmét az a legpusztítóbb zenei kép. Hallgassuk meg!

Madrigálok

Monteverdinek sikerült teljességgel megreformálnia a madrigálokat is. Már az első próbálkozása sikeres volt, de a negyedik, ötödik madrigálkötetében világosan látszik, hogy a korábbi kissé akár unalmasnak mondható zenei világba sikerült frissességet hoznia. Hogy ezt elérje a canzonetta jellegzetes formakincséhez nyúlt. Harmóniája, struktúrája jellegzetesen egyedi. Ötödik kötete után egy tíz éves szünet következett. A nyolcadik madrigálkötete egy újabb fordulópont volt Monteverdi életében, mivel ebben igyekezett összefoglalni a 30 évet átölelő zenei munkásságát.

Vesperások

Egyházzenei darabjainak legnagyobb gyűjteményét 1610-ben publikálta Sanctissimae Virginis missa ac Vesparea cum nonnullis sacris concentibus címen. A kötetet V. Pál pápának ajánlotta. A Missa In illo tempore hatszólamú kompozíciója basso continuo kísérettel készült, de még sok tekintetben a 16. századi vokális polifóniát idézte. A Mária-vesperások már vegyes stílust tükröznek. A vesperás zsoltárok dallaminak nagy része gregorián eredetű, ezek feldolgozása azonban az ellenpont-technikára és cantus firmusra épít. A művekben megjelennek Monteverdi új stílusának jellegzetességei is.

Az utolsó opera: Poppea megkoronázása

A véres kezű Néró császár Poppea iránt érzett őrült szerelmét kísérhetjük végig. Poppea az érzékiségének hatalmával Nérót pillanatok alatt az ujjai köré csavarja ráadásul Senecát öngyilkosságba kergeti. Ebben az operában már egyértelműen a zenéé a főszerep, a szöveg csak másodrangú. Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban viszik színpadra, aminek mi zenerajongók, csak örülni tudunk.

Formabontó, újító, lendületes, szenvedélyes, szomorú és bátor. Monteverdi 76 éves korában hunyt el és halála utána legalább 100 évig az operán kívül nemigen foglalkoztak az életművével.Szerencsénkre ez a későbbiekben megváltozott, így számlatan szebbnél szebb művet hallgathatunk tőle. Köszönjük Monteverdi…

Kép: Wikipédia

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom

1022 Budapest, Detrekő u. 12. +36-1-786-64-64