Megfejtették, honnan származnak Stonehenge kőtömbjei

Stonehenge körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentálisőskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra. Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be. A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban a világ kulturális örökségének jegyzékébe vette fel.

 

A Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről származik az őskori építmény gigászi kőoszlopainak nagy része – állapították meg a kutatók egy több évtizeden át az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján. A szakembereknek geokémiai vizsgálatokkal sikerült megállapítaniuk, hogy az angliai Wiltshire megyében található építmény 52 homokkőtömbjéből 50 a nagyjából 25 kilométerre fekvő West Woodsból származik. A kemény, szürke homokköveket nagyjából Kr. e. 2500-ban állították fel Wiltshire-ben. A legmagasabb közülük 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 30 tonnát nyom. A Brightoni Egyetem geomorfológusa, David Nash szerint ezek a kövek alkotják a Stonehenge külső körét és a patkóalakban elhelyezett triliteket (két nagy álló kőoszlopon keresztbe fektetett harmadik)

Azt továbbra is csak találgatni tudjuk, hogy miként kerültek a helyszínre. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. A pontos útvonalat ugyan nem tudjuk, de most már legalább van egy kiindulópontunk és egy végpontunk” – tette hozzá Nash, aki a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány vezetője volt.

A Stonehenge-et alkotó kisebb kövek eredetét már korábban megállapították, ezek a 250 kilométerrel arrébb található walesi Pembrokeshire-ből származnak. A gigászi homokkőoszlopok származási helyének felderítését az egyik kő belsejéből vett minta elemzése segítette. 1958-ban a régészek azon dolgoztak, hogy megakadályozzák egy trilit (hármas kő) összedőlését, amelynek egyik függőleges kőtömbjén repedéseket találtak. Az oszlop megerősítése érdekében több helyen átfúrták és az üregekbe fémrudakat illesztettek.

A gigantikus kőtömbök megerősítését végző gyémántvágó cég munkatársa, Robert Phillips a munkálatok végeztével szuvenírként megkapta az egyik kifúrt kőmintát, amelyet 1977-ben – engedéllyel – magával vitt az Egyesült Államokba. Az idén elhunyt férfi még 2018-ban visszaadta a kőmintát Nagy-Britanniának, hogy tanulmányozni tudják, ami azért volt óriási segítség a kutatók számára, mert a Stonhenge-nél tilos roncsolással járó vizsgálatokat végezni.  A mintából nyert geokémiai ujjlenyomat révén a szakemberek meg tudták állapítani, hogy honnan származik a homokkőtömb. West Woodsban még mindig találni ilyen kőzetet.

 

forrás: MTI/ 24.hu


Nyomtatás   E-mail