Ma van a Magyar Musical Napja

1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, Hubay Miklós, Vas István és Ránki György Egy szerelem három éjszakája című művét. A Bajor Gizi Színészmúzeum kezdeményezésére 2012 óta január 12-én ünneplik a magyar musical napját. 

A musical a zenés színház jellegzetes, amerikai műfaja, amely az operett, a zenés vígjáték és a revü dramaturgiai elveitől eltérően, rendszerint kész irodalmi művek felhasználásával alkalmazza a párbeszédet, éneket, táncot. Őse a daljáték és az operett. Az operához hasonlóan nincs vagy csak nagyon kevés benne a prózai rész, a zene operaszerűen szerkesztett, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek. 

Az első musicaleket a múlt század első felében a New York-i Broadwayen játszották, ezek zeneileg a jazz különféle ágaiban gyökereztek. Európában az 1950-es évek óta hódít. Sokan az Alan Jay Lerner és Frederick Loewe által jegyzett My Fair Ladyt tartják a legtökéletesebb musicalnek. A G. B. Shaw Pygmalion című műve alapján készített darab ősbemutatója 1955-ben volt a Broadwayen, majd 1964-ben George Cukor rendezésében elkészült a többszörös Oscar-díjas filmváltozata is Audrey Hepburn és Rex Harrison főszereplésével.

Amerikában sorra világsikert aratott 1957-ben a West Side Story, 1966-ban a Kabaré, 1969-ben a Hair, az első kizárólag beat- és rockzenére épülő musical, 1975-ben az A Chorus Line (Tánckar). Az elmúlt évtizedek legnépszerűbb musicalszerzője a brit Sir Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus szupersztár, az Evita, a Macskák és Az operaház fantomja szerzője; utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayen. E musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az első hazai zenés darabok is.

Az 1970-es évektől egymást követték a magyar sikerdarabok: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973), István, a király (1983), A padlás (1988), Légy jó mindhalálig (1991), Valahol Európában (1995), Abigél (2004), Isten pénze (1995), A dzsungel könyve (1996)

Miklós Tibor Musical! című könyvében így írt az Egy szerelem három éjszakája című mű bemutatásáról: „Több volt, mint egy sikeres színházi bemutató, több, mint a műfaj első hazai alkotása, több, mint a társadalmi, művészeti élet kiemelkedő eseménye – nálunk ez a mű és ez a bemutató korszakváltást jelentett a zenés színházban”.

A kor legjelentősebb prózai színművészei és operett színészei együttműködésében valósultak meg ezek az előadások, olyan jelentős személyiségek, mint Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Psota Irén, Németh Sándor, Rátonyi Róbert stb. számítanak a műfaj hazai úttörőinek, természetesen Vámos László főrendező mellett.

1973. március 2-án mutatták be a Vígszínházban „az első igazán sikeres magyar rockmusicalt” Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról címmel, amely Déry Tibor azonos című kisregénye alapján készült. Az eredeti művet Pós Sándor alkalmazta színpadra, a dalok szövegeit Adamis Anna írta. A zenéjét az Omega korábbi, az LGT akkori tagja, Presser Gábor szerezte, akinek ez volt ez volt az első színházi munkája. Az előadást Marton László rendezte. „A magyar popkultúra kiemelkedő alkotásainak” számítanak a darab legendás dalai: Menni kéneValaki mondja megRingasd el magad stb.

1960-ban alakult az első musicaleket játszó színház, a Nagymező utcában működő Petőfi (ma Thália) Színház, amelynek repertoárját Szinetár Miklós művészeti és Petrovics Emil zenei vezető a zenés színpad klasszikusaiból, nagy sikerű külföldi musicalekből és új magyar zenés játékokból alakította ki. Az első magyar rockoperát épp Győrben, a Magvassy Mihály Sportcsarnokban mutatták be 1981. augusztus 6-án. Az ókori Rómában játszódó történet szövegét a magyar musical történetének megkerülhetetlen alakja, a legendás Miklós Tibor írta, akinek nevéhez számos külföldi musical szövegének magyarra fordítása és magyar nyelvű musicalek dalszövegei fűződnek. A zeneszerző pedig a Generál együttes alapítója és vezetője, Várkonyi Mátyás volt.

Ma a legfőbb, musicaleket játszó színházak Budapesten: a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Pesti Magyar Színház, a József Attila Színház, de játszanak zenés darabokat a Centrál Színházban és a Vígszínházban is.1988. január 29-én egy félig mese, félig musical ősbemutatóját tartották a Vígszínházban. Marton László rendezte Horváth Péter - Sztevanovity Dusán - Presser Gábor A padlás című rendkívüli alkotását, amelyet mind a mai napig műsoron tart a teátrum. (A lenti képen a Győri Nemzeti Színház előadásában 2017-ben. Nem olyan rég köszöntötték az egymilliomodik vígszínházi nézőjét az előadásnak. A vidéki színházak is újból és újból műsorra tűzik ezt a felnőttek és a gyerekek által egyaránt élvezhető mesterművet.

Napjaink abszolút sikerdarabja, amelyre alig-alig lehet jegyet szerezni, a Vígszínházban szintén Marton László rendezésében színpadra állított A Pál utcai fiúk, amely Grecsó KrisztiánGeszti Péter és Dés László közös alkotása.

A 2010-es években a zeneszerzők új generációja hódítja meg a magyar színpadokat. Napjainkban Kovács Adrián (A Pendragon-legendaA nagy Gatsby), Bolba Tamás (CsoportterápiaPoligamyMeseautó), Vizy Márton (Én, József Attila) nagyszerű művei csendülnek fel estéről estére.

forrsá: Győri Szalon és kultura.hu


Nyomtatás   E-mail