Joachim József, minden idők egyik legjobb hegedűse, Brahms szövetségese

Joachim József  (1831 - 1907magyarszármazású hegedűművészkarmesterés zeneszerző, minden idők egyik legnagyobb hegedűse, 189 éve, ezen a napon született.

 

Családja1833-ban Pest-Budára költözött, ahol Joachim ötéves korától kezdve rendszeres hegedűoktatásban részesült. Ezután Bécs és Lipcse következett, ahol Mendelssohn támogatását élvezte. Mendelssohnnal együtt jutott el először Londonba, amely várost pályafutása során sokszor meglátogatott. Itt játszotta el 1844-ben, tizenkét évesen Mendelssohn vezényletével Beethoven akkor még újrafelfedezésre váró D-dúr hegedűversenyét. Mendelssohnnak sikerült meggyőznie az ottani filharmóniai társaság bizottságát, hogy tekintsen el attól a szabálytól, amelynek értelmében csodagyerekek nem léphettek fel koncertjein. Még számos alkalommal szólaltatta meg Beethoven remekét, többek között Robert Schumann vezényletével, aminek köszönhetően ez a mű az általános koncertrepertoár része lett.

Mendelssohn halála után Weimarba költözött, ahol koncertmesteri státuszba került, és itt ismerkedett meg Liszt Ferenccel és Richard Wagnerrel. Baráti viszonyba került Robert és Clara Schumann-nal, illetve Johannes Brahmsszal, akivel rendszeresen kamarazenélt. Ráadásul Brahms és Joachim szövetséget kötött a liszti és a wagneri zene ellen. Joachim József Hannoverben házasodott meg, Amalie Weiss énekesnő lett a felesége.

Joseph Joachim e Amalie Weiss

1866-ban került Berlinbe, ahol 1869-ben elvállalta az akkor alakuló Berlini Zeneakadémia igazgatója állását, amely tisztséget egészen haláláig töltött be. Itt alapította első együttesét, a Joachim vonósnégyest1869-ben.

1884-ben kiderült, hogy feleségének kényes ügyei vannak Fritz Simrockkal, Brahms kiadójával. Mivel Brahms kiállt Amalie mellett, ez a barátságuk pár évig tartó megromlásához vezetett. Később azonban Brahms a Kettősversennyel engesztelte ki barátját.

Joachim József páratlanul széles repertoárja Johann Sebastian Bach műveitől az akkori kortárs zenéig terjedt. Felix Mendelssohn is vele konzultált e-moll hegedűversenyének komponálásakor, s Antonín Dvořák neki írta a hegedűversenyét, ennek ellenére Joachim sosem adta elő. Számos zeneszerző támaszkodott tudására, amikor hegedűversenyt komponált, s többen ajánlották neki concertóikat. Interpretációit általában a mély zeneiség, az üres virtuozitástól tartózkodás jellemezte.

Brahms a hegedűversenyét (melynek írása során sok segítséget kapott Joachimtól, sőt valószínűleg a hegedűművész Concerto magyaros stílusban című műve erősen hatott rá) írta neki, a Brahms: hegedű-cselló kettősversenyét, amit kiengesztelésül írt a kiadóval kapcsolatos ügy miatt, is Joachim mutatta be, ill. első szimfóniájának angol premierét ő vezényelte.

Saját zeneszerzői munkássága inkább a kadenciákban merül ki. Írt saját műveket is, több hegedűdarabot komponált (köztük három hegedűversenyt), valamint nyitányokat Shakespeare-drámákhoz, így a Hamlethez és a IV. Henrikhez. Számos kadenciát írt Beethoven és Brahms műveire. Legnépszerűbb műve a Magyar Concerto (II. d-moll concerto, Op.11) Joachim József Charles Jean Baptiste Collin-Mezinfranciahangszerkészítő által készített hegedűn játszott.

forrás: Joachim József


Nyomtatás   E-mail