Hamvas Béla író, filozófus, esztéta emlékezete

Hamvas Béla (1897 - 1968) posztumusz Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia, 123 éve, ezen a napon született. 

Hamvas Béla 1897. március 23-án született a felvidéki Eperjesen, evangélikus papi családban. Pozsonyban nevelkedett, ahová még születésének évében költözött át a család. Édesapja az Evangélikus Lyceum magyar-német szakos tanára volt, ahol Hamvas Béla 1906-tól 1914-ig középiskoláit végezte. 1915-ben érettségizett, és tanulótársaihoz hasonlóan, nagy lelkesedéssel önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett. Tiszti iskolai kiképzést kapott. 1916 és 1917 között szolgálatot teljesített az ukrán és az orosz fronton. Kétszer megsebesült, idegösszeomlással utalták kórházba.



1919-ben családjával Budapestre költöz
ött (apja a szlovák hűségesküt megtagadta, a családot kiutasították Pozsonyból). Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-német szakos hallgatója volt (1919-1923). Emellett, a Konzervatórium zeneelméleti előadásait látogatta, sőt alkalmi hallgatója az orvostudományi karnak is. Egyetemi tanulmányai végeztével újságírói állást vállalt, a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál (1923-1926).


Álláshoz jut
ott a Fővárosi Könyvtárban (1927-1948) Huszonöt különböző irányzatú és érdekeltségű folyóiratban publikált tanulmányt, esszét, kritikát, recenziót. Latin és görög nyelvű művek mellett németül, franciául valamint angolul is olvasott. Első felesége Angyal Ilona, akivel 1929-ben kötött házasságot, és akitől 1936-ban vált el.

hamvas béla 2Hamvas Béla 1968, forrás: cultura.hu

Kerényi Károllyal megalapít
ották a Sziget-kört (1935), azt a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget, amelyhez csatlakozott Szerb Antal, Németh László, Kövendi Dénes, Dobrovits Aladár, Molnár Antal és mások. 1936-ban megírta a Magyar Hyperiont, első írói korszaka ars poeticáját.

1937-ben feleségül ve
tte Kemény Katalint, akivel lakást béreltek Óbudán, a Remetehegy oldalában.

kemény katalin

Hamvas Béla és Kemény Katalin

1940-1944: háromszor kap behívó parancsot (1942 április-szeptember: orosz frontszolgálat). A háború alatt is fordított - Lao-ce, Böhme, Hérakleitosz, Kungfu-ce, Henoch műveit. Első esszékötete, A láthatatlan történet 1943-ban jelent meg. 1943 - 1944-ben megírta a Scientia Sacra c. nagyesszét, amely második írói korszakának megnyitója.

A Hamvas házaspár megélte Budapest megszállását. A lakást bombatalálat érte (1945), könyvtára, kéziratai megsemmisültek.

1945-1947: az orosz megszállás alatt kiéleződő politikai légkör és a hatósági zaklatások ellenére élete egyik legtermékenyebb korszaka
volt.


1948-ban Hamvas Bélát könyvtári állásából felfüggeszt
ették és "b-listázták" - ez a politikailag megbízhatatlanok belügyminisztériumi kategóriája. A b-listás csak legalacsonyabb rendű munkákat vállalhat. Minden publikációs és szerkesztői jogától megfosztották. Közéleti eltiltásáig ugyan több, mint 250 szövegét publikálták, életművének nagyobb részét azonban a névtelenségben írt művek alkotják. 1951-től 1964-ig az Erőműberuházó Vállalat erőmű-építkezésein (Tiszapalkonya, Inota, Bokod) vállalt munkát mint raktáros, segédmunkás, gondnok.


1959-1966 között megír
ta Patmosz c. háromkötetes esszégyűjteményét, az életmű utolsó periódusának főművét. 1964-ben másodszor nyugdíjazták. Bár munkáit többnyire csak illegálisan, kézirat formájában terjeszthették, továbbra is írt, és írásai egyre népszerűbbé váltak.


Hamvas Béla 1968. november 7-én agyvérzésben meghal
t, felesége Szentendrén helyeztette örök nyugalomra. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

 

forrás: 123


Nyomtatás   E-mail