Emléktábla New Yorkban, Karády Katalin tiszteletére

Emléktáblát avattak Karády Katalin tiszteletére New Yorkban. Az emléktáblát a színésznő egykori lakóházának udvarán helyezték el, amely mostantól a Katalin Karády Memorial Courtyard nevet viseli.

Karády Katalin (született Kanczler Katalin Mária) színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjain és az éneklésen túl megtanították öltözködni és viselkedni is.

Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor. 19391941 között a Pesti és a Vígszínházban lépett fel különböző szerepekben.

Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, a „végzet asszonya” lett. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán gondoskodott Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsáról, a színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.

A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról, és az elkezdett Gazdátlan asszony című, új filmjének forgatása is leállt (később helyette Simor Erzsivel forgatták le a filmet). 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, kis híján agyonverték. A fogságból barátai szabadították ki. Lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg egyaránt rendkívül megviselték ezek a hónapok. A tragikus fordulat ellenére, nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot mentett meg a kivégzéstől.

Zilahy Lajossal együtt alapító tagja lett a Magyar–Szovjet Művelődési Társaságnak. Ekkor lemezre vett több orosz témájú dalt. Ilyen volt a Katyusa, a Csendes az éj (Тёмная ночь) Szép ez az éj címmel és a Gyévuska.

A háború után fokozatosan mellőzötté vált. 1945–48 között még az Operettszínház foglalkoztatta, több operett főszerepét játszotta el: Maya (1945), Sybill (1945), Fekete liliom (1946), Vera és családja (1947), Bál a Savoyban (1948). Az újrainduló magyar filmgyártás viszont már nem számolt vele.

1948-as Forró mezők már az utolsó filmje volt, betiltoták a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén volt Kecskeméten, ahol – saját nyilatkozata szerint – a közönség kifütyülte, és sörösüvegeket vágtak hozzá.

1951-ben végleg elhagyta Magyarországot. 1951. február 18-án érkezett Szombathelyre, majd barátnőjével, az öltöztetőnőjével ésLantos Olivérrel, a korszak híres táncdalénekesével, egy nardai embercsempész vezetésével, elindult a magyar–osztrák határ felé.  Átlépve a határt, az ausztriaiSalzburgba, majd Svájcba, később Brüsszelbe ment tovább. 1953-ban BrazíliábaSão Paulóba költözött, és divatáru-üzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot, s New Yorkban telepedett le, ahol egy kalapszalont vezetett a Madison Avenue-n. Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt.

Neve egy teljes generáció előtt ismeretlen maradt itthon. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívták, stílszerűen csak egy kalapot küldött maga helyett.

Nemrég emléktáblát avattak Karády Katalin tiszteletére New Yorkban, amelyet Magyarország New York-i Főkonzulátusa nevében Pásztor István főkonzul és B. Nagy Péter magyar diaszpóráért felelős diplomata avatott fel. Az alkotást Baráth Fábián szobrászművész készítette Karády Katalin születésének száztizedik, halálának harmincadik évfordulója alkalmából.

20201230 new york karady katalin magyar fokonzulatus

Karády Katalin, a két világháború közötti magyar kulturális élet meghatározó alakja New York egykori magyar negyedében, a 2. sugárút és a 80. utca kereszteződésében található házban élt 1990-ben bekövetkezett haláláig. Karády – miután emigrációba kényszerült – az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált, és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.


Nyomtatás   E-mail