Az Uránusz bolygót e napon fedezte fel Sir William Herschel

1781március 13-án fedezte fel Sir William Herschel az Uránusz bolygót, amelyet előzőleg 1690 és 1771 között legalább hússzor regisztrálták, de mindannyiszor csillagnak vélték. Herschel sem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy eddig ismeretlen bolygóját fedezte fel, először üstökösként azonosította az égitestet.

Sir Frederick William Herschel (1738 -1822német-angolzeneszerző, csillagász, az Uránusz bolygófelfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza. Bath városában élt húgávalCaroline Herschellel, aki nemcsak asszisztense volt, de önálló csillagászati megfigyeléseket is végzett; különösen az üstökösök kutatásában jeleskedett.

800px William Herschel01

Herschel kezdetben zenetanításból élt. Számos zeneművet is szerzett, de ezek többsége nem maradt fenn. 1773 után kezdett a csillagászat iránt érdeklődni; távcsöveit maga készítette. Eleinte a Hold hegyeinek magasságmérésével és egy, a kettőscsillagokat tartalmazó katalógus összeállításával foglalkozott.

A fordulópontot az hozta el életébe, amikor 1781március 13-ánbathi, a New King Street 19. szám alatti házának udvaráról felfedezte az Uránusz bolygót. A hírnév lehetővé tette, hogy főállású csillagászként dolgozzon tovább. Az új bolygót először támogatója, III. Györgykirály tiszteletére Georgium Sidus-nak nevezte el, de ez a név nem terjedt el a világ többi részén. Az Uránusz nevet Johann Elert Bodenémet csillagász javasolta a csillagászat görög múzsája, Urániatiszteletére. Egy másik elmélet szerint, az Uránusz (Οὐρανός latinosított neve) jobban illeszkedett a többi bolygó ógörög-latin elnevezéseinek sorába) Uránosz az atyja Kronosznak, aki Szaturnusz görög megfelelője, az ég ura.

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygójaÓriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.

A csillagász távcsöveket is készített, az akkori csúcsminőségű eszközök főleg hivatásos csillagász társai számára voltak hasznosak. Élete folyamán több mint 400 messzelátót készített, valamint felfedezte az infravörös sugárzást, mivel a távcsövek készítése közben egyre jobban zavarta, hogy a Nap sugarai erős, fényes nyalábba gyűlnek, és felmelegítik a műszert. Leghíresebb távcsöve egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel szerelt reflektor volt, amely korának legnagyobb ilyen eszköze volt. Már használatba vételének éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz-holdat, majd egy hónapon belül még egyet. Mivel azonban ezt a nagy távcsövet nehéz volt kezelni, többnyire kisebb eszközöket használt. 1781. december 7-én a Royal Society tagjai közé választották, és a Társaság legnagyobb elismerésével, a Copley-éremmel is kitüntették. Nyolc hónappal később III. György király 200 font évjáradékot adományozott neki, amiért cserébe távcsöves bemutatókat kellett tartania a királyi családnak, tagjai igénye szerint. 1816-ban munkássága elismeréseként lovaggá ütötték. Fontos szerepet játszott a Royal Astronomical Society elődjének megalapításában.

Sir William Herschel további felfedezései:

Rengeteg mélyégobjektumot, kettőscsillagot figyelt meg és katalogizálta is őket.

Elsőként jelentette ki – csillagok pozícióméréseire alapozva – hogy a Naprendszer mozog a világűrben.

Tejútrendszer tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú.

Megalkotta az aszteroida szót.

Fontos tudományos felfedezései ellenére, még a Napon is elképzelhetőnek tartotta élet jelenlétét, elképzelése szerint a Nap forró légköre alatt egy hidegebb felszín található, ahol megfelelően alkalmazkodott lények élnek.

Kimutatta, hogy a déli napsütés heve két óra 12 perc alatt olvaszthat meg egy inch (kb. 2,5 cm) vastag jégréteget, és ebből kiszámolta, hogy a Nap felszíni hőmérséklete kb. 6000K.

forrás: 12345

 


Nyomtatás   E-mail