Akira Kurosawa, a japán film meghatározó alakja

Akira Kurosawa (1910 - 1998japánfilmrendezőfilmproducerforgatókönyvíró, Japán talán legismertebb filmrendezője, óriási hatással volt rendezők több generációjára világszerte. Legelső filmjét 1941-ben készítette, legutolsó műve halála után, 1999-ben jelent meg. Kurosawa 1910-ben, ezen a napon született. 

 

Nyolcadik gyermekként született egy tokiói családban. Apja tornatanár volt, aki kedvelte a nyugati kultúrát, különösen a sportot és a filmeket. Az általános iskolában egy tanára bátorította, hogy rajzoljon és fessen. 1936-ban a Nikkatsu filmstúdióhoz került, ahol rendezést is tanult, miközben ott asszisztenseként dolgozott, forgatókönyveket írt, és a vágással ismerkedett.

nikkatsu

Korai filmjei nacionalista témákkal foglalkoznak. Egy sztrájkban vállalt szervező szerepe miatt elbocsátották. Ekkor két társával közös céget alapított.

Az első háború utáni filmje (Ne sajnáld az ifjúságod) már a régi japán állam kritikája. Egy kosztümös film, A vihar kapujában volt az első nemzetközi sikere: a Velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán díjat kapott.

Az 1950-es évekre kialakult jellegzetes stílusa. Gyakorivá vált nála a teleobjektív használata, mert úgy gondolta, a kamerától távolabb játszó színész jobban szerepel. Több kamerát használt egyszerre, hogy ugyanazt a jelenetet több irányból is lássa, és választhasson közülük. Jellemzője lett filmjeinek az időjárás hangsúlyos jelenléte. A zuhogó eső például a Hét szamurájban, de más filmjeiben is szinte főszereplő, de jellemző rá a jelenetváltásokban az áttűnés alkalmazása is.

Az európai irodalom, Shakespeare, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, és külföldi filmesek is megihlették, például John Ford munkái. Emiatt sokan túlzottan nyugatiasnak tartották, ami azonban nem igaz: a japán kultúra hagyományai nagyon mélyen foglalkoztatták.

Az idők folyamán Kurosawa művei is nagy hatást gyakoroltak a világ filmművészetére.

Legismertebb filmjei az 1950-es és 1960-as években készültek, de haláláig még sok filmet írt, rendezett. Filmtörténeti jelentőségű filmje az Akutagava Rjúnoszuke két novellájából – A vihar kapujában (Rasómon) és A bozótmélyben (Jabu no naka) 

Sok filmje játszódik Japán feudális korszakában (kb. 1317. század), néhány William Shakespeare-mű filmes adaptációja. Ilyen például a Ran („Téboly”; Shakespeare Lear királya) vagy a Véres trón (Macbeth-adaptáció).

A hét szamuráj (1954) című filmje forgatókönyvéből készült A hét mesterlövész című amerikai film (rendezője John Sturges). A Derszu Uzala című szovjet–japán filmje (1975) elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.

Ami a filmzenéket illeti, Kuroszava nem hitt abban, hogy komplett zenei műveknek kell kísérniük a képeket. Nála csak akkor szólalt meg zenei hang a filmjeiben, ha valóban indokolt volt, legfeljebb a film végén használt teljes zenei alkotásokat. Inkább egy-egy hangot, például trombitaszót alkalmazott. A zenék szerepéről így vallott egyszer: „Szeretem a csendes képeket, mindig ilyeneket készítek. Sokkal szebbek, mint a zenés képek. Talán azért, mert nincs is más választásuk.” 

Filmjei ennek ellenére kelendőek voltak, és sorra nyerték a filmes díjakat. A vihar kapujában például elnyerte a Velencei Filmfesztivál Nagydíját, a Derszu Uzala pedig, amely egy szibériai jakut vadász és egy orosz térképész-kutató barátságát meséli el, az Oscar-díjat. Kuroszava műveinek jelentős része az 12–17. századi Japánban játszódik, mint A testőr vagy A hét szamuráj, de előszeretettel használta fel Shakespeare drámáit is, többek közt a Véres trón, valamint a Ran (Káosz) című műveihez.

Több története visszaköszön más rendezők alkotásaiban. A testőrt például Sergio Leone híres westernjében, az Egy maréknyi dollárért című filmben dolgozta fel, és saját bevallása szerint George Lucas, A csillagok háborújának szülőatyja is felhasznált elemeket Kuroszava másik híres filmjéből, A rejtett erődből.

 

forrás: 123


Nyomtatás   E-mail