Különleges előadással kedveskedik július 19-én a Gyulai Várszínház látogatóinak a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata. Pozsgai Zsolt Zergetánc színdarabját tavaly december közepén tervezte bemutatni a színház, Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész rendezésében, a vírushelyzet miatt azonban csak munkabemutatóra kerülhetett sor. A darabban Báthory Zsigmond és felesége, Mária Krisztina kapcsolata, valamint a kor diplomáciai és politikai bonyodalmai is fókuszba kerülnek.
„A darab ötlete akkor született meg bennem, amikor szóba került Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz” – idézte fel Pozsgai Zsolt, a darab szerzője. „ Az a helyzet igencsak emlékeztetett a Báthoryak és a bécsi udvar közeledésére. Kíváncsi voltam, hogy Mária Krisztina a maga kulturális történelmi hátterével hogyan tud együtt lenni Báthory Zsigmonddal. Mire képes két gyökeresen eltérő kulturális háttérrel rendelkező ember? Az már csak hab a tortán, hogy ha jön a szerelem, akkor az végletesen felülír mindent: történelmet, politikát, sorsokat” – összegezte a szerző.
Erdély fejedelmi székét ugyanekkor az ifjú Báthory Zsigmond foglalta el, mint választott nagyfejedelem. Jezsuiták nevelték, főtanácsadója volt a gyóntatója, Carigli, az olasz. Tőle tanulta meg, hogy a „cél szentesíti az eszközöket”. Nagy célt tűzött ki maga elé: Erdély haderejét egyesíteni Magyarország és Ausztria hatalmával a közös ellenség, a török jármának összetörésére. A késő idők higgadt szemlélője a célra nézve igazat fog neki adni; de az eszközeiért elítéli. Legelőször is rávette a moldvai és havasalföldi vajdát, Mihályt, hogy mondja fel a töröknek a hűséget, azután a temesi és szerémi rácságot biztatta fel, hogy lázadjanak fel a basák ellen; végre a magyar királynak ajánlá fel szövetségét a szultán ellen. Tervnek szép volt. (…) És aközben még a menyegzői pompára is gondolt. Helyettese, Bocskay István hozta eléje Grazból Mária Krisztiernát, Károly főherceg leányát, ifjú jegyesét, kit anyja is elkísért Gyulafehérvárig. A menyegzőt fejedelmi pompával ülték meg. Amint az utolsó áldomás elhangzott, a fejedelem felölté páncélját, lóra ült, s sietett a táborába. Előbb a babér, azután a mirtusz.(…) Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban (részlet)
Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, az előadás rendezője szerint ez a darab arról szól, hogy egy olyan Közép-Európai térségben élünk, ahol erős kulturális közegek ütköznek, és mégis, együtt kell hogy tudjanak élni. Megmutatja, hogy egy székely kultúra és egy Habsburg birodalmi kultúra hogyan tud, vagy hogyan nem tud, vagy hogyan kényszerül egy térségben megtalálni a kompromisszumokat. Azt is elmondta, hogy a darab nagy kihívást jelentett számára. Másfél hónapos kutatómunka előzte meg a próbákat, de megérte, mert a visszajelzések nagyon pozitívak, és a darab akár sikertörténet is lehet.
„Igazi gyöngyszem ez a remekmű, óriási élmény volt együtt dolgozni a társulat valamennyi tagjával. Ahogy elnéztem a színészek csillogó szemét a ruhapróbán, volt bennem egy érzés, hogy Papp Janó díszlet- és jelmeztervező XVI. századból inspirálódott ruhakölteményeit a Habsburg-ház asszonyai is szívesen viselték volna” – mondja a rendező.
Andrási Attila, a színház művészeti vezetője megerősítette, hogy a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház továbbra is mindent megtesz, hogy régi és új előadásaikkal folytassák ismeretterjesztő küldetésüket itthon és a határainkon túl. „Örömmel tölt el, hogy ismét játszhatunk a már megszokott helyszínükön, a Pozsonyi úti Altemplomban, és emellett folytatjuk vidékjáró turnéinkat is” – tette hozzá a Jászai Mari-díjas író-rendező.
forrás: https://mkuk.hu/eloadas/zergetanc/
