Május 11-én a nemzet színészei tagjaik közé választották a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész Lehoczky Zsuzsát.
Lehoczky Zsuzsa 1957 óta színész és 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze. Tizenegy évesen már a Szegedi Nemzeti Színházban játszott, első szerepe a Szentivánéji álomban volt, Lehotay Árpád rendező mellett.
Felnőtt pályafutása 1956-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházban indult Tordy Gézával és Csurka Lászlóval. Ezután visszakerült Szegedre és egészen 1962-ig volt a Szegedi Nemzeti Színház társulatának a tagja, majd augusztus 1-től – a mai napig, immáron örökös tagként – a Budapesti Operettszínház művésze.
Fiatalon a német különórák helyett inkább titokban zeneiskolába járt, hogy szolfézst és éneket tanulhasson, de tánctudását is fejlesztette, így 1949-ben táncosként lett a szegedi színház társulatának hivatalos tagja. Hamar fel is figyeltek rá más társulatok is, s végül a Budapesti Operettszínház hívására nem tudott nemet mondani 1962-ben – azóta is ennek a társulatnak a tagja.
Többek között A mosoly országa, a Csárdáskirálynő, a Maya, a Leányvásár, a Bál a Savoyban, a Mágnás Miska című operettekben nyújtott emlékezetes alakítást, amely hozzáteszi, hogy legtöbben mégis a My Fair Lady Elizájaként emlékeznek rá.
Lehoczky emellett prózai színészként is sokat dolgozott, rengeteg televíziós műsorban és több filmben is szerepelt. Nemzet Színészei: Bodrogi Gyula, Haumann Péter, Jordán Tamás, Király Levente, Molnár Piroska, Szacsvay László és Tordy Géza a színház igazgatói irodájában választották meg a Törőcsik Mari elhunytával megüresedett helyre a Nemzet Színészét, Lehoczky Zsuzsát.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.
A Papagenoban azt is kérdeztük Lehoczky Zsuzsától, a tánc hogyan jelent meg életében?
