Clark Gable, a nyugtalan filmcsillag

gable3

William Clark Gable(1901 – 1960Oscar-díjasamerikai színész, 120 évvel ezelőtt született. Pályafutása 1924-től 1960-ig tartott, leghíresebb filmje az Elfújta a szél.

 

Gable egy olajmunkás fia volt, édesanyja agydaganatban halt meg, amikor a kisfiú 10 hónapos volt. Gyerekként rokonoknál nevelkedett, majd visszakerült édesapjához. A középiskola elvégzése után, alkalmi munkásként dolgozott, amíg meg nem látta a vándorszínészek fellépését. Gable ennek hatására úgy döntött, hogy színész akar lenni. 1924-ben Josephine Dillon lett a menedzsere, aki a jómodorra tanítástól kezdve, a fogszabályozáson át, mindent intézett Clark életében.

Clark Gable, mielőtt találkozott Josephinnel

Annak ellenére, hogy 17 évvel idősebb volt a színésznél, Gable 1924-ben feleségül vette Dillont. Ebben az időben kezdett kis szerepeket játszani némafilmekben. 

gable1

Clark és Josephine

Ahollywoodi producerek felfigyeltek ugyan rá, deMetro-Goldwyn-Mayer- nél elbukott az első meghallgatásán, részben azért, mert a gyártók szerint Gable fülei túl nagyok voltak egy sármos színészhez, ám az alacsony költségvetésű  The Painted Desert című westernben nyújtott alakítása, amelyben Helen Twelvetrees-szel szerepelt, meggyőzte az MGM vezetőit Gable tehetségéről és képernyős jelenlétéről. A színész rendkívül markáns férfias megjelenése olyan filmek számára hozott hatalmas sikert, mint az Egy szabad lélek és az Éjszakás nővér. Erőteljes személyisége és vonzó megjelenése segített abban, hogy egy éven belül Hollywood egyik legjobb sztárja legyen.

Ebben az időszakban Gable legsikeresebb filmjei voltak az MGM számára Vérvörös homok(1932),Furcsa közjáték(1932),Táncoló hölgy(1933),Manhattan Melodrama(1934) és a Férfiak fehérben(1934). Az ilyen filmekben macsó személyisége ellenére Gable mozivásznon való jelenléte nem volt fenyegető: mágneses mosolya és játékos kacsintása elbűvölő gazemberré tette, aki nem vette túl komolyan magát. Noha Gable az évek során önmegvető magatartást tanúsított saját tehetsége iránt, gyakran az igényes szerepekben bizonyult a legkompetensebbnek, és egyformán ügyes volt aromantikusvígjátékban és az epikusdrámában is.

Clark Gable egy alkalommal visszautasított egy szerepet, ezért a MGM büntetésből kölcsönadta Gable-t a Columbia Pictures-nek– egy stúdiónak, amelyet akkor még lebecsültek, kigúnyoltak- Frank Capravígjátékhoz, ez volt az Ez történt egy éjszaka(1934). A film, amelyet büntetésnek szántak, elsöprő sikert aratott és 5 Oscar-díjat hozott: legjobb kép, színésznő, rendező, forgatókönyv és Gable számára, a legjobb színész kategóriában.

A Lázadás a Bountyn(1935) című filmet sem akarta elvállalni, ám a film mégis rendkívül népszerűnek bizonyult, és újabbjelölést hozott Gable-nek. 1935-benJack Londonhősét alakította A vad hívásacímű filmben. A forgatás során viszonya voltLoretta Young-tal, akinek még abban az évben született egy lánya. Gable nem vállalta az apaságot, annak ténye, csak halála után került nyilvánosságra. Vonakodva fogadta el Blackie Norton szerepét San Francisco(1936) című filmben, amely végül Gable karrierjének egyik legelismertebb és legnépszerűbb filmje lett. Ez volt az első olyan film is, amelybenSpencer Tracy-vel játszott; később olyan alkotásokban is együtt játszottak, mint a Tesztpilóta(1938) és a Boom Town(1940)

Ezután következett a filmtörténet egyik leghíresebb alkotása az Elfújta a szél. Gable eleinte – szokás szerint – elvetette Rhett Butler szerepét David O. Selznick produkciójában, amely Margaret Mitchell bestsellere alapján készült. Mivel a könyv minden idők legkelendőbb regénye volt, Gable úgy érezte, hogy a képernyő adaptációja nem felel meg a nagyközönség elvárásainak. 

Lobby card Gone with the Wind 1939

A stúdió és a közvélemény valósággal rákényszerítette Gable-t ennek újragondolására, és végül a film – ma már tudjuk – a valaha készült legnépszerűbb filmek közé emelkedett és az a mai napig is. Az 1939-es négyórás polgárháborús melodráma Oscar-díjat nyert, és Gable megszerezte a harmadik Oscar-jelölést a szerepért.

Gone with the Windforgatásán Gable feleségül vette (1939) színésznőt, Carole Lombardot. A házaspár a No man of her own(1932) forgatásán ismerkedett meg, de csak később kezdtek el randevúzni.

Clark Gable Carole Lombard No Man of

Clarke és Carol forgatás közben

 Két sikertelen házasság után úgy tűnt, hogy Gable megtalálta tökéletes társát. Boldogsága azonban rövid életű volt. 1942-ben Lombard meghalt egy repülőgép-balesetben. A film világa hirtelenkomolytalannaktűnt a megsemmisült Gable számára, és bár már benne volt a korban, beállt a Légierőhöz szolgálni. Rajongói szemében azonban minden eddiginél nagyobb hőssé vált. Őrnagyként szerelt le. Gable visszatért ugyan a filmezéshez, de már nem ugyanaz az ember látható a filmkockákon, amelyeket Lombard halála után készített.

Gable az 1940-es és 50-es években számos jó mozit készített, de egyik sem számít klasszikusnak. Sok kritikus szerint, Gable későbbi filmjeinek legjobbjai azok voltak, amelyeket karrierje vége felé készített, többek között Angyalok bandája(1957), amelyben ültetvénytulajdonost játszott; a Csendben fut, mélyen fut(1958), egy tengeralattjárón játszódó történet, amelyben GableBurt Lancasterrelegyütt szerepelt; és a romantikusbohózatok közül, a Teacher’s pet(1958),Doris Day-el és a Nápolyban kezdődött(1960), Sophia Lorennel.

Gable utolsó filmjeA Misfits(1960) amelyben Gable élete egyik legjobb alakítását mutatja, ám ez egy tragédia által övezett film. Ez volt Gable ésMarilyn Monroe, Hollywood két legnagyobb ikonjának, és a tehetségesMontgomery Cliftnek is az egyik utolsó filmje. Gable ragaszkodott ahhoz, hogy kaszkadőr helyett, ő maga csinálja meg a vadlovak befogását a jelenetben.

A film befejezését követő napokbanszívinfarktusban haltmeg. Néhány hónappal később ötödik felesége, Kay Williams, világra hozta John Clark Gable-t, egyetlen fiát. A Misfits, amelyben Gable egy cowboy-t ábrázol a modern világban, illő zárófilm volt egy olyan színész számára, aki megtestesítette Hollywood aranykorát, aki minden tehetsége ellenére sem illett a televízió korába. Halála után az egész országban több újság ugyanazt a szalagcímet jelenítette meg: „A király halott”.

forrás: britannica.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Back To Top